Mladen Bozsovics, csapatunk montenegrói kapusa, a magyar válogatottakhoz hasonlóan később kezdte, és később is fejezte be szabadságát – csak közvetlenül az olaszországi edzőtábor előtt kapcsolódott be a felkészülésbe.

- Egyébként sem vagy egy izgága típus, de most a szokásosnál is nyugodtabbnak, kipihentnek tűnsz. Sikerült kikapcsolódnod a rövid szabadság alatt? Merre jártál, hol pihentél?

+ Csak tíz nap jutott a pihenésre, de azt igyekeztem minél jobban kihasználni. Otthon Podgoricában voltam, illetve a családdal, a barátnőmmel lementünk az Adriára – a montenegrói tengerpart az egyik legszebb Európában.

- Két egymást követő évben lettél bajnok, előbb a Partizan Beograddal, most pedig a Videotonnal. Hogyan hasonlítanád össze a kettőt?

+ Még friss az élmény, ezért inkább az érzelmi oldaláról beszélek. A szerb szurkolók ismertek fanatizmusukról, de bátran állítom, a bajnoki cím utáni székesfehérvári ünneplés semmiben sem maradt el a belgrádi mögött. Meghatódtam, hogy mennyien szeretik a csapatot, szeretnek bennünket játékosokat: ez is arra ösztönöz bennünket, hogy igyekezzünk továbbra is sikeresek lenni, újabb díjakat nyerni, ha másért nem, a szurkolók szeretetéért.

- Elek Ákosékhoz hasonlóan, a te szabadságod is azért „csúszott”, mert a válogatottban szerepeltél. Montenegro otthon Podgoricában, Bulgáriával, Eb-selejtezőn játszott döntetlent. Az éllovas angolokkal azonos pontszámmal álltok a G-csoport második helyén, így a hazai pontvesztés, alighanem csalódás.

+ Csalódás, de főként azért, mert szerintem jobbak voltunk, meg kellett volna nyernünk a meccset. Sajnos csak egy gólt tudtunk rúgni, az meg benne volt, hogy előbb-utóbb kapunk egyet.

- Benne volt, de ezzel megszakadt a fantasztikus sorozatod, amellyel Európa szinte valamennyi sportlapjába bekerültél. Bosszant, hogy vége a „góltalanságnak”?

+ A kapust az bosszantja, ha gólt kap. Az, hogy egy ilyen sorozat egyszer véget ér természetes, de úgy mondják, egyszer minden sorozat véget ér. Nem vagyok emiatt bosszús, csalódott, főleg nem elkeseredett – de azért nem bántam volna, ha a bolgároktól sem kapok gólt és most még hosszabb sorozatról beszélnénk.

- Éppen a fantasztikus sorozatod hívta fel rád Anglia jó néhány klubjának figyelmét. Az újságok roppant tekintélyes összegeket, ajánlatokat emlegettek veled kapcsolatban – ennek ellenére, te hál’ Istennek itt vagy közöttünk.

+ Kétéves szerződés köt még a Videotonhoz, így a sorsom sok tekintetben a vezetők, a klub kezében van. Nem az ajánlatokkal, vagy pletykákkal foglalkozom, az én dolgom az, hogy védjek.

- Új edzője van a Videotonnak, de a te helyzeted kicsit más, állandóbb, hiszen Disztl Péter maradt a kapusedző.

+ Egy éve dolgozunk együtt, tökéletes összhangban. Nagyon örültem, hogy tagja maradt a klubnak, a stábnak, ha csak a magam szempontjait nézném, akkor is azt mondanám, ez remek!