A csapatunkat szállító repülőgép magyar idő szerint reggel 8.30-kor szállt fel Budapestről és alig három órával később landolt az örmény fővárosban. A jereváni repülőtéren megérkezésünkkor más nem is tartózkodott, így rendkívül gyorsan sikerült áthaladni az ellenőrzőpontokon és a feladott csomagokat is gyorsan megkapták a stábtagok.

A fővárosból a csapat autóbusszal, a stábtagok pedig mikrobuszokkal utaztak a 120 km-re lévő Gyumriba. A nem túl jó minőségű autóutakon a 120 km-t bő két óra alatt sikerült megtenni. Feltűnő látványt keltettek az utak szélén, 5-6 kilométerenként, évek óta mozdulatlanul álló autóroncsok. A helyi gépjárműpark kísértetiesen emlékeztet a 80-as, 90-es évek magyarországi helyzetére: többnyire Zsigulik és Ladák közlekednek az utakon, de népszerűek az évtizedekkel ezelőtt gyártott Opel és Volkswagen típusú személygépjárművek is. Az üzemanyagárak jóval olcsóbbak, mint otthon, 1 liter gázolajért 260 forintnak megfelelő örmény dramot kérnek el, míg a benzin ára átszámítva 280 forint. 

Jereván és Gyumri között nagyváros nem is található, csupán néhány kisebb településen utaztunk keresztül. A fővárosban megérkezésünkkor 30 C-fok volt a hőmérséklet, azonban Gyumri a hegységekben helyezkedik el, így itt már jóval enyhébb hőmérséklet fogadta a csapatot, a helyi idő szerint 17.30-kor kezdődő edzés időpontjában 23 fok volt. 

A tréning előtt vezetőedzőnket, Szabics Imrét az egyik helyi lap sportújságírója kérdezte. Leginkább az első mérkőzés tapasztalatairól faggatta vezetőedzőnket a fiatal kolléga, aki Fiola Attilát meglátva lelkesen egy közös fotót is kért a Vidi válogatott futballistájától - a franciáknak lőtt Fityó-gól híre tehát a messzi Gyumriba is eljutott.