- Azzal kezdeném, hogy nagyon örülök a győzelemnek, amely kellett a csapatnak, főleg hazai környezetben, hiszen az elmúlt két sóstói meccsen nem sikerült nyernünk, bár a Fradi ellen igyekeztünk kiszolgálni a szurkolóinkat. Ez aztán múlt héten sem sikerült teljes mértékben, legalábbis ami az eredményt illeti. Bár Debrecenben mindent megtettünk annak érdekében, hogy elhozzuk a három pontot, a DVSC végül egy szerencsés góllal felülkerekedett. Ennek ellenére szerintem azok, akik elkísértek minket, elégedettek voltak velünk, hiszen száz százalékot nyújtottunk. A Vasas elleni győzelem után még fájóbb, hogy nem vertük meg a Honvédet, vagy a Fradit. Sőt, még az utolsó pillanatban ikszre hozott zalaegerszegi meccsre is azt mondom, hoznunk kellett volna. A múlttal persze már nem érdemes foglalkozni. Ami pedig a közeljövőt illeti: a hátralévő két találkozót is meg kell nyerjük! Aztán marad a számolgatás és a reménykedés. Az biztos, hogy az Újpest sosem fekszik le senkinek, s vonatkozik ez a szombat esti, Debrecen elleni rangadóra is. Jellemező legnagyobb ellenfelünk idei szerencséjére, hogy ellenük az újpestiek két védővel biztosan kevesebben lesznek, hiszen Vaskó és Takács eltiltás miatt nem léphet pályára és sérülés miatt kérdéses Rajczi, illetve Kabát játéka is… No persze, szerdán, Sóstóra már minden bizonnyal teljes hadrendben érkeznek a fővárosiak. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy nekünk, ezzel nem kell foglalkozni, csak arra koncentrálni, hogy mi leszünk a nyerők. A saját játékunkat kell játszanunk. Az sem baj, hogy agresszívebb az Újpest a többieknél, mi is tudunk agresszívek lenni. Viszont nem szabad felvennünk a kesztyűt akkor sem, ha vannak olyan játékosok, akik provokálnak, illetve durva stílusban futballoznak. Ezeken felül kell emelkednünk, ahogy a Mester is szokta mondani, értelmetlen ilyen kakaskodásba belemenni, játékban kell felülkerekednünk. Bízom magunkban és nagyon várom már ezt a mérkőzést!