Veretlenül, az első helyen tölti a téli szünetet a Puskás FC. A szezon előtt gondoltad volna, hogy ilyen jól fog szerepelni a csapat a bajnokságban?

Azt, hogy ilyen sikeresek leszünk, nem hittem volna. Tavaly az MTK 38 pontot szerzett az NB II-ben ősszel, ezt javítottuk meg az idén, ez pedig hatalmas eredmény. Természetesen nem a rekord megdöntése volt az elsődleges célunk, hanem, hogy minél jobban eltávolodjunk a minket üldözőktől. Ez végül az utolsó fordulóban sikerült is, hiszen számunkra kedvezően alakult a többi mérkőzés eredménye. Nagyon örülök annak, hogy ősszel az összes mérkőzésünkön domináltunk, sikerült megvalósítanunk mindazt, amit elterveztünk.

A megszerezhető 45 pontból 39-et gyűjtöttetek be. Felül lehet múlni ezt a teljesítményt tavasszal?

Természetesen igen, sőt erre is kell törekednünk, ugyanis így tudunk tovább fejlődni. Más kérdés az, hogy ez már azért majdnem a plafon, vagyis nagyon sokat nem lehet már ezen az eredményen tavasszal javítani, maximum hat pontot (nevet). Viccet félretéve, tényleg arra kell törekednünk, hogy minél jobb eredményeket érjünk el. Nem leszek szomorú, ha esetleg pontokban nem mutatkozik majd meg tavasszal, hogy sikerül felülmúlnunk az őszi teljesítményünket. Arra kell törekednünk, hogy az egyéni fejlődés mindenkinél nyomon követhető legyen.

Volt-e az őszi szezonnak mélypontja, amikor úgy érezted, hogy gödörbe került a csapat, vagy sikerült egyenletes, jó teljesítményt nyújtani mind a 15 bajnoki mérkőzésen?

A felkészülés eleje óta folyamatosan éreztem, hogy napról napra egyre jobban összekovácsolódik a csapat. Természetesen voltak hibák, de ezeket mindig igyekeztünk orvosolni. A hiba feltárása sosem arról szól, hogy kellemetlen helyzetbe hozzuk a hibázó játékost, hanem ilyenkor mindig egy-egy információt próbálunk eljuttatni, amelyből tanulni lehet, végső soron pedig ez elősegítheti a labdarúgó fejlődését. Összességében nagy mélypontról nem tudnék beszélni, hiszen folyamatosan jól teljesített a csapat. Úgy gondolom, hogy a Nyugati-csoportban az Ajka és mi voltunk az a két együttes, amelyik minden mérkőzésén csak egy arcát mutatta. Vagyis nem beszélhetünk hullámvölgyről.

Van olyan játékos, akinek a teljesítményét külön is kiemelnéd, vagy ez a fantasztikus eredmény valóban csapatmunka volt?

Úgy gondolom, minden meccsen volt egy-egy olyan játékos, aki azon a napon extra teljesítményt tudott nyújtani, vagyis sok játékost ki lehetne emelni. Nézzük csak meg, ősszel hány labdarúgó volt tőlünk eredményes! Szinte alig van olyan játékos, aki ne lőtt volna gólt. Érdekes, hogy hasonló volt a helyzet Diósgyőrben is, amikor megnyertük az NB II-t. Akkor, ha jól emlékszem minden játékos legalább egy gólt szerzett a bajnokságban. Mindez azt támasztja alá, hogy olyan támadó felfogású focit játszunk, bárki odaérhet a kapu elé, és gólt szerezhet. Legyen szó akár pontrúgásról, akár akciógólról. A sikerünk igazi titka az volt, hogy ha valaki picit gyengébb teljesítményt nyújtott egy-egy mérkőzésen, akkor mindig voltak olyan játékosok, akik kisegítették. Ezt nevezik úgy, hogy csapatmunka!

Nagyon érdekes volt megfigyelni akár mérkőzések alatt, akár az edzések alkalmával, hogy minden játékosoddal magázódsz. Diósgyőrben is magázódtál a labdarúgókkal?

Nem, Diósgyőrben tegeződtem a játékosokkal. Az egy teljesen más szituáció volt, hiszen a DVTK-nál sokáig másodedzőként dolgoztam. Amikor kineveztek vezetőedzőnek, nem szerettem volna, hogy ez a változás visszás érzéseket keltsen a játékosokban. Diósgyőrben tehát erős váltás lett volna, ha vezetőedzőként magázódni kezdtem volna a labdarúgókkal. Azonban már korábban elhatároztam, ha másik csapatnál leszek vezetőedző, akkor mindenképp magázódni fogok a játékosokkal.

Van ennek bármilyen különleges oka?

Nem attól függ, hogy közel engedjük-e magunkhoz a játékosokat vagy sem, hogy tegeződünk velük, vagy magázódunk. Egyetlenegy oka van annak, hogy a magázódás mellett döntöttem, mégpedig az, hogy így sokkal kevésbé tudja megbántani az egyik fél a másikat. Futballpályán vagyunk, és egy-egy rosszul elejtett szóval - ha tegeződünk a játékosokkal - akaratunkon kívül is sokkal könnyebben meg tudjuk sérteni a másikat, mintha magázódunk.

Melyik volt számodra az őszi szezon kedvenc Puskás FC mérkőzése?

Mindenképp a Gyirmót elleni hazai sikerünkre emlékszem vissza a legszívesebben, hiszen egy nagyon jó ellenfelet győztünk le emberhátrányban 5-2-re.

Milyen a kapcsolatod a Vidi vezetőedzőjével, Paulo Sousával?

Jó. Sőt, nagyon jó! Paulo Sousa felügyeli a Puskás Akadémia szakmai hátterét, emiatt is sokszor beszélgetünk. Kritikus szezon a mostani számunkra, hiszen az első öt hely valamelyikét meg kell szereznünk ahhoz, hogy jövőre is minimum az NB II-ben szerepelhessenek a játékosok. Nem csak a labdarúgóknak, de nekem is van még hova fejlődnöm, ezért nagyon sokat látogatom Paulo Sousa edzéseit. Ha vannak visszaköszönő elemek a mi játékunkban és a Vidi játékában, akkor ez ennek is köszönhető.

Ha Paulo Sousa kikérné a véleményed arról, hogy kik azok a játékosok, akiket nyugodt szívvel ajánlanál a Vidibe, kiknek a nevét mondanád?

Volt már erről a témáról beszélgetésünk Paulóval, de ha nem haragszol, ennél többet erről most nem mondanék.

Rendben. Beszéljünk egy kicsit Benczés Miklósról, az emberről, aki távol került a családjától, az otthonától. Hogyan sikerült erre az új életstílusra átállnod, hogy munka után, nap végén nem tudsz hazamenni a családodhoz?

Természetesen nagyon érzem a családom hiányát, de örülök annak, hogy mindenben támogatnak. Ez nagyon fontos számomra. A fiam és a feleségem egyébként több Puskás FC mérkőzésen is kint voltak, sőt a Vidi székesfehérvári EL-meccseit is a helyszínen tekintették meg - írhattam is mindig másnapra az iskolai igazolásokat a fiamnak (nevet). Nagyon szeretek Felcsúton dolgozni, ebben pedig óriási segítségemre vannak a Puskás Akadémia dolgozói, a társaim és a játékosok is. Nagyon kellemes, családias hangulat van a Puskás Akadémián, ráadásul egy olyan fogékony közegben lehetek - és itt a labdarúgókra is gondolok - akik mellett megtiszteltetés dolgozni.

Mit szólsz ahhoz, hogy az elmúlt időszakban nagyon sokszor éltettek téged a diósgyőri szurkolók?

Nagyon jólesik, és itt nem a szakmai oldalára gondolok, hanem az emberi, az érzelmi oldalára. A családom a mai napig Miskolcon él, a lakhelyem engem is odaköt. Tényleg a mai napig érzem, hogy Miskolcon szeretnek az emberek, ez pedig egyfajta visszajelzése annak, hogy kellemes emlékek maradtak a szurkolókban arról az időszakról, amikor - segítőimmel együtt - ott dolgoztam.

Az őszi szezon befejeződött, hogyan alakul a csapat további programja? Mennyi idő jut a játékosoknak pihenésre, és mikor kezditek a felkészülést a tavaszi szezonra?

November 29-én egy közös vacsorával zárjuk le az őszi szezont és a 2012-es évet. Ezt követően mindenki a jól megérdemelt szabadságát tölti, és legközelebb január 10-én találkozunk. Viszonylag hosszabb szünet lesz, de "aki nem tud ellazulni, az majd nem tud megfeszülni". Ezt az idézetet Simon Attilától loptam, aki most a Paks labdarúgója, de még a DVTK-ban dolgoztunk együtt. Ez a mondás nagyon igaz, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne kapnának egy kis házi feladatot a labdarúgók a téli szünetre. Valamennyi játékosnak el kell végeznie egy egyénre szabott programot. Január 11-én lesz egy orvosi vizsgálattal egybekötött terheléses vizsgálat, ami majd megmutatja nekünk, hogy mindenki becsülettel elvégezte-e a házi feladatát. Nem hiszem, hogy bárkiben is csalódnom kellene. Úgy néz ki, hogy lehetőségünk lesz elutazni egy külföldi edzőtáborba, amit ezúton is szeretnék megköszönni a vezetőségnek.

Végezetül egy kérdés, amely most már megkerülhetetlen, és egyre több Vidi-szurkolót is érdekel: figyelembe véve azt, hogy a bajnokság felénél magabiztosan, veretlenül vezetitek a tabellát, változott a Puskás FC célja?

Nekünk edzőknek - és természetesen a játékosoknak is - az a célunk, hogy mindig megnyerjük a következő mérkőzést. Amennyiben a szezon végén olyan helyen végzünk az NB II-ben, amellyel sikerül kivívnunk az első osztályban való indulás jogát, akkor a vezetőknek kell eldönteniük, hogy a klub érdeke azt kívánja-e, hogy az NB I-ben szerepeljünk, vagy pedig a másodosztályban.