- Nagyon vártam már ezt a találkozót - mondta a találkozó után a játékos -, mert igaz ugyan, hogy én voltam decemberben az első érkező, s a törökországi edzőtábor során több mérkőzésen is pályára léptem a csapattal, tehát volt időm beilleszkedni, de azért a tétmeccsek mindig másak. Szerintem a tegnapi találkozón jól kezdtünk, ám a helyzeteinket nem sikerült gólra váltanunk. Milanovics kiállítása után úgy éreztem, a Honvéd arra számított, hogy át tudja venni az irányítást és fölénk kerekedik. Lehetőségeik ugyan akadtak, de ők sem voltak eredményesek, bár az előreíveléseik valóban veszélyesnek mutatkoztak. Az emberhátrány ellenére is fölényben játszottunk és megküzdöttünk a sikerért, aminek őszintén örülök. Hogy mi lesz szombaton? Mi is nagyon várjuk már a rajtot, nem szeretjük a hosszú szüneteket. Tudom, hogy az ősszel 6-3-ra verte a Vidi a Kecskemétet, de ez közel sem jelenti azt, hogy most, hazai pályán nagy gólkülönbségű győzelemet aratunk majd. Az ilyen eredmény a fociban nem szokványos. Azt megígérhetem, hogy a KTE ellen is küzdeni fogunk, s ha szép focira nem is futja majd a pálya állapota miatt, az eredményre mindenképpen rámegyünk!