Henning Berg:

„Hihetetlen nagy helyzetek maradtak ma ki, akár hat-hét gólt is szerezhettünk volna, ha a befejezések jobban mennek és a szerencse egy kicsit mellénk áll. Viszont a hozzáállást szeretném kiemelni. Nem adtuk fel az utolsó percig, nyomás alá helyeztük a Vasast, küzdöttek, harcoltak a játékosok. Danko gólja pedig fantasztikus volt! Azt hiszem méltó volt ahhoz, hogy ez legyen egy ilyen szép történelemmel bíró stadion utolsó gólja. Magam sem tudtam, hogy beadja-e, vagy rálövi, amikor odaállt a labda mögé, mert nem egyszerű onnan így meglőni a labdát, de sikerült neki, remek gól volt. Ez a lövés is egy jó példa volt arra, hogy a játékosok az utolsó pillanatig mennyire koncentrálnak. Nem féltem attól, hogy nem szerzünk egy gólt sem, mert eddig a bajnokságban a DVTK elleni mérkőzésen kívül mindig betaláltunk, és már többször is a mérkőzések végén voltunk eredményesek. Persze jobb lett volna nyerni, de nagyon fontos volt, hogy vissza tudtunk jönni a meccsbe és szereztünk egy pontot.”

Michael Oenning:

„Büszke vagyok arra, ami a mai nap során történt – nem csak a meccsre, hanem az egész körítésre. A Vasas-család nagyobb, mint amilyennek sokan gondolják. Az első félidőben okosan játszottunk, megfelelő pillanatban betaláltunk és számítottunk arra, hogy ezt követően a Vidinek jobban ki kell támadni. Célunk volt, hogy kontrából megszerezzük a második gólunkat, sajnos ez nem jött össze. Ellenfelünk az utolsó pillanatban egyenlített, ilyen a labdarúgás, ez előfordul. Nem vagyok elégedett azzal, ahogyan a bírók vezették a mérkőzést, néhány sárga lapot feleslegesen osztottak ki és néha megtörték a meccs ritmusát. Könnyező szemmel hagyjuk el a pályát, én is megszerettem a stadiont és a szurkolók is nagyon kötődnek hozzá. Viszont a másik szemünk nevet, hiszen a helyére egy modern, új létesítmény kerül.”