A Kispályás Bizottság elnökeként hogy értékeli a tavaly ősszel elindult Alba Liga első szezonját?

Egyfajta kísérleti időszaknak szántuk az első évet, ami felülmúlta a várakozásainkat, hiszen rendezett lebonyolítás mellett, kevés problémával szembesülve zártuk a szezont. Korábban a Városi Labdarúgó Szövetség égisze alatt működött a kispályás bajnokság, hozzáteszem, hogy jól, mégis, az MLSZ, Székesfehérvár városa és a Videoton FC közös tevékenysége nyomán egy magasabb színvonalú bajnokságot tudtunk rendezni, aminek legnagyobb nyertesei maguk a résztvevő csapatok és a játékosok. Több városban elindult a fehérvárihoz hasonló lebonyolítási rendszer, ez is mutatja, hogy jó irányba megyünk.

Mik voltak a legnagyobb változások a korábbiakhoz képest?

Az MLSZ infrastruktúráját használva tágultak a lehetőségeink, a nevezés és a lebonyolítás is egyszerűbb és kényelmesebb lett, bevezettük az elektronikus jegyzőkönyvet. Anyagilag is jobban megéri a csapatoknak, a nevezésben a terembérlet, a játékvezetők díjazása és minden egyéb költség benne van, kiszámíthatók a költségek, amik egyébként idén sem emelkedtek.

Hány embert érint a városi kispályás bajnokság három osztálya?

Tavaly 72 csapat indult, idén 75, több mint 1000 ember focizik hétről hétre a bajnokságokban. 

Történt bármilyen változás az új évadra?

Alapvetően nem változott a nevezés módja és a helyszínek is ugyanazok maradtak, vagyis a Tóvárosi Általános Iskola, a Főnix csarnok és a Köfém csarnok. A legfontosabb újdonság, hogy ettől az évtől kezdve minden játékost nyilvántartásba vesznek az MLSZ adatbázisában és a játékvezetők bármikor ellenőrizhetik, hogy valóban azok lépnek-e pályára, akik a jegyzőkönyvben szerepelnek. Ezen a téren tapasztaltunk néhány visszaélést, ezért volt szükség a változtatásra. 

Milyen visszajelzéseket kap a rendszerről?

Úgy érzem, mindenki elfogadta és magáévá tette a változásokat, a leglényegesebb pedig az, hogy az Alba Liga segít abban, hogy közösségek keletkezzenek. Sok-sok ember - kortól függetlenül - együtt focizik munka után, utána együtt söröznek, jól érzik magukat, de közben sportolnak. 

Köztudott, hogy óriási Vidi-drukker. Mint szurkoló, milyennek látja eddig a 2014-2015-ös szezont?

Örvendetesek a Vidinél beállt változások. Úgy tűnik, nagyon jól választottak vezetőedzőt és legalább olyan fontos, hogy immár klubigazgatói poszt is van, ráadásul Burcsa Győző irányítja a szakmai munkát. Egységes csapatunk van, látszik, hogy mit akarnak játszani és ezt nagyon precízen megvalósítják. Az idei szezonra újra formába lendültek a fiatalok is. Kovács, Gyurcsó vagy Szolnoki tavaly sem voltak rosszabb játékosok, egyszerűen nem tudták a feladatukat, most viszont igen. Egy szurkolónak alapvetően mindegy, hogy milyen nemzetiségű focista játszik, csak jó legyen, ugyanakkor mégis örömteli, hogy most a magyar fiatalok is meghatározóak a csapat játékát illetően. 

1968 óta jár Vidi-meccsre, ha szurkolóként valakinek van összehasonlítási alapja, akkor az Ön. Az elmúlt hetek teljesítményével belopták magukat a maiak a szívébe?  

Valóban, több mint 45 éve szurkolok a csapatnak, és ha csak tehetem élőben nézem a meccseket. A jelenlegi Vidit leginkább a Kaszás Gábor vezette 1988-'89-es gárdához tudnám hasonlítani abból a szempontból, hogy az volt egy agresszív, támadó jellegű csapat, amelyikben mindenki tudta a dolgát. Manapság újszerű, totális támadófocit látunk, mindegy ki az ellenfél, ráerőlteti a csapat az akaratát, amihez megvan a kellő taktikai és fizikai felkészültségük, és ezt nagyon jó végre látni.