Megbízhatóan teljesít csapatunk a bajnokság utolsó meccsein, az elmúlt öt évet alapul véve az utolsó két fordulóban rendbe sikerek állnak a mieink neve mellett: 10 meccsen 7 győzelem, 1 döntetlen és 2 vereség a mérlegünk.

A 2007-2008-as bajnokságban a végjátékban előbb a Siófok ellen diadalmaskodtunk 1-0-ra, majd a közvetlenül mögöttünk álló Zalaegerszeg otthonából hoztunk el a három pontot. A hajrát az ötödik helyen kezdtük, és ugyanott fejeztük be. Négy éve eggyel rosszabb pozícióból vártuk a 29. fordulót, majd végül abban a bajnokságban sem vesztettünk már több pontot, a Nyíregyházát (1-0 otthon), és az Újpestet (2-1 idegenben) egyaránt felülmúltuk, és a 6. helyen zártunk. A következő évek pedig már a bajnoki címért folyó harcról szóltak. 2009-2010-ben már közvetlenül a listavezető Debrecen mögött helyeztünk el a tabellán a 28. fordulót követően. A hajdúságiak újpesti vereségét kihasználtuk, 3-0-ra legyőztük a Vasast, és csupán egy pont volt a hátrányunk két fordulóval a vége előtt. Végül azonban ezt már nem sikerült ledolgoznunk, a bajnokság első két helyezettje egyszerre botlott (mi az Újpesttel játszottunk odahaza 1-1-et, majd jött az emlékezetes győri mérkőzés, amelyen alulmaradtunk), így a második helyen zártunk.

Az Aranyévben az utolsó két fordulóra minden eldőlt, ugyanis ekkora már behozhatatlan előnnyel vezettük a tabellát. A 29. és a 30. forduló nekünk első bajnoki címünk ünneplése jegyében telt, de azért még visszavágtunk a Győrnek az egy évvel korábbi vereségért (2-1 odahaza), majd a zárófordulóban Újpesten már nem szereztünk pontot. Tavaly a tavasz folyamán alig hullajtottunk el pontot, a hajrában pedig egyet sem: a Pápát és az Újpestet egyaránt 2-0-ra győztük le, először Nikolics duplázott, majd a zárófordulóban Perics góljai hozták nekünk a három pontot.

Összeségében jól látható, hogy jól szerepelünk a végjátékban, hazai pályán a megszerezhető 15 pontból 13-at begyűjtöttünk, pozíciónkat sosem rontottuk le, ami biztató az idei hajrá előtt.