Trabzon városa lázban égett a mérkőzés napján, rengeteg Trabzonspor mezes fiatalt lehetett látni az utcákon. A Vidi busza közel két órával a kezdés előtt gördült be a Hüseyin Avni Aker Stadionba, a bejáratnál mégis több tucat török szurkoló várta a csapatot. A hangulat csak fokozódott ahogy közeledett a kezdés, a bemelegítés alatt már félig tele volt a stadion.

Öt perccel a megadott időpont előtt elindította a játékot a skót Euan Norris, és ahogy azt várni lehetett, a hazaiak voltak kezdeményezőbbek, ők birtokolták többet a labdát, ám mindezzel nem sokra mentek. A második percben Bozsovics, az ötödikben Caneira volt a helyén, aztán Torghelle ápolása miatt állt a játék jó másfél percig. A első 15 perc után egyre távolabb sikerült megakasztanunk a török akciókat és Walter Lee valamint Oliveira révén már mi is eljutottunk a tizenhatosig. A 25. percben lehetett először érezni, hogy nem így képzelték a törökök a meccs elejét, hiszen Mitrovics a földön feküdt, ők azonban folytatták a játékot, és csak azért kerülhetett sor ápolásra, mert szerelni tudtuk az egyik támadójukat. Ekkor kissé paprikás lett a hangulat, de gyorsan folytatódott az egyébként kemény, de egyáltalán nem durva találkozó. A 30. percben aztán Bozsovics bemutatta az este addigi legnagyobb védését. Egy jobb oldali beadásnak szánt lövést ütött nagy bravúrral szögletre. Két perccel később Torghelle fordult kapura Sándor labdájával, jobb lábas lövése elkerülte a bal felső sarkot. A félidő vége felé mindkét oldalon akadtak kisebb lehetőségek, de végül döntetlennel mehettek pihenni a csapatok.

Senol Günes vezetőedző cseréiből (szünet előtt és szünetben) arra lehetett következtetni, a Trabzonspor nagyon megnyomja majd a második játékrész elejét, és így is lett. De hiába a több szöglet és a kapu elé ívelt labdák, védőink mindig jó helyen voltak, és ahogy telt az idő, megint egyre többször tartottuk meg jól a labdát és vezettünk ígéretes támadásokat. A híres 61. percben aztán felrobbant a stadion, 25 ezer ember űzte a Trabzonsport, de a várakozásokhoz képest gyorsan, egy perc múlva alábbhagyott az őrjöngés és folytatódott a "hagyományos" szurkolás, ami azért magyar fülnek így is varázslatos volt. A 64. percben Sándor György lőtt fölé 30 méterről, három perc múlva Oliveira lépett ki a védők között, de lövése lecsúszott, így nem volt veszélyes. A 73. percben Torghelle indította Sándort a jobb oldalon, aki várt egy kicsit, majd beívelt, Torghelle pedig érkezett a tőle indult támadást befejezni, de kifejelte előle a labdát egy védő. Az utolsó tíz percre megint rákapcsoltak a törökök, Stopira és Vinícius is többször blokkolt fantasztikusan a tizenhatoson belül. A játékvezető öt percet hosszabbított, a 93-dikban Uros Nikolics bombázott fölé 35 méterről, végül majdnem jött a slusszpoén, Walter Lee lőhetett a tizenhatosról, de Kivrak kapus védett, ahogy az ismétlő Nikolics labdájánál is. Egy Trabzonspor támadást még megvárt Norris játékvezető, majd lefújta az Európa Liga rájátszásának első mérkőzését.

A 0-0-ás döntetlen azt jelenti, hogy csapatunk továbbra is veretlen a sorozatban és minden esélye megvan arra, hogy jövő csütörtökön a Sóstói Stadionban kiharcolja az EL csoportkörébe való bejutást.