A magyarul is kiválóan beszélő, zentai születésű Nemanja Nikolić 2010 januárja óta erősíti a magyar labdarúgó-bajnokság őszi listavezetőjét, a székesfehérvári Videotont. A fociszerető közönség nemrégiben Magyarkanizsán élőben is megcsodálhatta tudását, ugyanis egy kispályás gálamérkőzés erejéig ő és barátai összemérték erejüket a tóthfalusi futballakadémia növendékeivel. A csatárral, aki a legutóbbi magyar bajnokság gólkirálya, és szilveszter napján töltötte be 23. életévét, a revümeccs után beszélgettünk el.

• Mit szólsz a Vajdasági Fociakadémia létrejöttéhez, miért fontos egy ilyen intézmény a fiatal generációk számára?

– Említette Árokszállási Imre még egyszer régebben, amikor Felcsúton találkoztunk, ahol mi edzettünk, ők pedig a Puskás Akadémia vezetőivel tárgyaltak, hogy Tóthfaluban van egy hely, ahol létre lehetne hozni egy ilyen akadémiát, van egy jókora terület is, amin pályákat lehetne létesíteni. Én már akkor is mondtam neki, hogy ez nagyon jó ötlet, mert Szerbiában tudtommal nincs egyetlen fociakadémia sem, focisulik vannak, de egy fociakadémia teljesen más jellegű és felépítésű. A focisuliba a gyerekek, fiatalok csak eljárnak, az akadémián viszont ott laknak, felszerelést kapnak, tanulnak, sokkal professzionálisabb körülmények között készülhetnek, mint bárhol máshol. Az akadémia már a későbbi futballistalétre is felkészít, és a legfontosabb benne, hogy megadja a lehetőségét annak, hogy csak a focira koncentráljanak, és semmi másra. Éppen ezért is mondtam örömmel igent a felkérésre, hogy ezen a revümérkőzésen néhány barátommal részt vegyünk.

	Nikolics csereként győztes gólt lőtt az Újpestnek...

• Amikor te ilyen idős voltál, mint az akadémiások, volt-e lehetőséged profikkal találkozni, ellesni a fortélyokat, látni, hogy miben különbözik a ti játékotok az övékétől?

– Nekünk nem volt ilyen lehetőségünk, és éppen ezért kell becsülni az ilyen kezdeményezéseket, mert gondolom, hogy minden akadémiás vágya, hogy profi focista legyen, és itt meg is kapja az esélyt rá, hogy direkt azzá neveljék, hogy könnyebben megállja a helyét akár idegen környezetben is. Itt megtanulhatja, milyen az, amikor nem él együtt a szülőkkel, amikor barátokat kell szerezni, mert eljött a saját környezetéből, és nem lesz nekik olyan nehéz, ha 18-19 évesen eligazolnak valahová. Sajnos nekem ilyen háttér nem adatott meg, de én nem panaszkodom, mert a Zentában is jól éreztem magam, sok jó baráttal játszottam együtt, sokakkal 6 évesen és 18 évesen is együtt rúgtuk a bőrt.

• Ha ilyen idős korban elkezdik a fiúkat a profi hozzáállásra nevelni, felvértezik őket többféle hasznos tudással, később könnyebben helytállnak majd?

– Persze hogy könnyebben, mert tudni fogják, hogy hogy működik ez a világ, esetleg ha elmennek külföldre vagy itthon egy másik csapatba, akkor tudják majd, hogy mi vár rájuk. Mi a kortársaimmal ezt nem tudtuk.

• Térjünk át rád egy kicsit. Úgy hallottuk, hogy az előző év elején volt néhány franciaországi megkeresésed is, hogy két-három ottani első osztályú csapat érdeklődött irántad. Ez igaz vagy csak mendemonda?

– Mendemonda, én is csak a médiában olvastam, hallottam róla, valaki csak kitalálta. Az előző nyáron a menedzserem sokat tárgyalt, volt sok opció, de mivel konkrét ajánlat nem volt, maradtam Magyarországon.

	...és szintén csereként bevette a Ferencváros kapuját is.

• Nem zavar, hogy dr. Mezey György nem ad neked annyi lehetőséget, mint amennyi talán kijárna a 2009/2010-es idény gólkirályának?

– Az biztos, hogy nem esik jól, az edzővel viszont ennek ellenére nem rosszabb a viszonyom a korábbiaknál. Neki voltak bizonyos elképzelései az őszi szezonra vonatkozóan, amikben én nem szerepeltem, ám én már akkor megmutattam, amikor átigazoltam Fehérvárra, hogy igenis lehet rám számítani, a gólkirályi címem is magáért beszélt. Gyorsan be is illeszkedtem, gondoltam, hogy ez az én szezonom lesz, hogy még jobbá válok, még több gólt fogok lőni. Ez sajnos nem így alakult, mégis próbáltam kihasználni minden perc lehetőséget, amit a mester adott. Összesen 12 meccsen léptem pályára, összeadva 453 percet játszottam, ami 5 egész meccs időtartama, és ez idő alatt rúgtam 4 gólt. Ha ilyen szemszögből nézzük a teljesítményem, akkor nem is tűnik olyan rossznak. De én nem cserejátékosnak jöttem a Videotonba, a kezdőben szeretnék szerepelni, és a pályán megmutatni, hogy helyen van a csapatban.

• Keringnek hírek Alves eligazolásáról. Ha januárban elhagyja a Vidit, akkor a te kezdőcsapatbeli pozíciód megszilárdulhat?

– Ezt nem tudom, a mestertől kell megkérdezni. Az biztos, azért fogok keményen dolgozni, hogy kezdőjátékos legyek, és ha lehetne valamit kérni, vagy ha valaki megkérdezné, hogy kivel szeretnék csatárpárost alkotni, akkor én azt mondanám, hogy Alves mellett szeretnék játszani. Ismerjük egymást még a Kaposvárból, szeretek vele játszani.

• Tehát te nem kívánod, hogy Alves elmenjen, nem így akarsz pozícióhoz jutni?

– Nem, nem. Nem akarok úgy a csapatba kerülni, hogy valaki elmegy, máshol is kiharcoltam magamnak a helyet a kezdőcsapatban, most is ez a tervem.

• Felmerült a neved a magyar válogatottnál, Egervári Sándor szövetségi kapitány mondta is, hogy követi a teljesítményed. Van-e ebben a témakörben valami változás, esetleg megkeresett-e már valaki az MLSZ-től?

– Hála istennek az állampolgársági vizsgát már letettem, már csak az állampolgársági eskü letétele maradt hátra, hogy megkapjam a magyar állampolgárságot. Remélem, hogy még január folyamán sor kerül erre, és akkor én is nyugodt leszek végre, mert már két éve, hogy tart ez a folyamat. A válogatottról csak annyit, hogy amint magyar állampolgárrá leszek, akkor lehet majd erről beszélni. Volt mindenféle spekuláció, újságcikkeket is olvastam, hogy Egervári Sándor igényt tartana a szolgálataimra, de ehhez először ki kell harcolnom a helyem a Vidiben. Én tudomásul vettem ezt, és teljesen normálisnak tartom, az is a célom, hogy a Vidiben rendszeresen szerepeljek, és ha jól megy a játék, akkor talán majd a válogatottól is megkeresnek majd.

• Sok a szerbiai labdarúgó a magyar élvonalban és az alsóbb osztályokban is. Ez azért van, mert a szerbiai labdarúgás jobb, vagy más okai vannak?

– Magyarországon több a szponzor, többet fektetnek be a fociba, jobbak az anyagi lehetőségek, ezért mennek Szerbiából sokan oda játszani. Meg az egész futball profibban van megszervezve, mint Szerbiában. Ha a befektetéseket vesszük figyelembe, elég, ha a stadionokat nézzük: Magyarországon több stadionban is lehet már esti meccset rendezni, edzőközpontok vannak, Debrecenben stadion épül. Magyarországon sokkal jobb az infrastruktúra és az egész futballkörnyezet szervezettsége.

(Forrás: magyarszo.com)