- 1976-ban még nem fértem bele abba az ifjúsági csapatba -benne a későbbi Vidisek közül Disztl Peti, Borsányi Pista, Horváth Gabi -,amelyik aranyérmet nyert, de az MTK lelátóján végigizgultam a meccset, amelyen11-esek döntöttek a bajnoki cím sorsáról. Az első csapatban 1980-banmutatkoztam be, egy ZTE elleni idegenbeli összecsapáson. Nem voltam különösentehetséges, de nagy volt a munkabírásom, azt hiszem ennek köszönhetem, hogyrövidesen a kezdőcsapat stabil tagjává váltam. Vadász Imre pályafutásában az a bizonyos UEFA menetelésjelentette a csúcsot. A sorozatból több mérkőzés is emlékezetes számára, de őmaga kettőt emelt ki.- Az egyik a Paris Saint Germain elleni kinti derbink,amelyen nagyon jól ment a csapatnak, benne nekem is, s ugyan gólt nem lőttem,de úgy érzem mégis sikerült hozzájárulnom a 4-2-es győzelemhez. A másik igenemlékezetes momentum a Manchester United elleni továbbjutás, ahol én lőttem azutolsó, mindent eldöntő tizenegyest. A továbbjutás azonban nem az én érdemem,hanem az egész csapaté, hiszen ne felejtsük, el is kellett jutni addig, hogyodaállhassak az utolsó büntetőhöz a 11-es pontra. A levegő is megfagyott, amikor Vadász Imre letette a labdátés mindenki tudta, eldöntheti a mérkőzés kimenetelét és ezzel együtt atovábbjutás sorsát. Előtte Gömöri Ottó ugyanis kihagyta a maga tizenegyesét,Disztl Péter viszont megfogta az angol Albiston lövését. A középpályás nemtétovázott, kilőtte a bal alsó sarkot Baley mellett. - Hazudnék, ha azt mondanám, nem voltam ideges, de az isbiztos, hogy nyugalommal töltött el az a tudat, hogy a visszavágót megelőzőhéten készültünk a büntetőrúgásokra és Disztl Péter háromból átlag két lövésthárított. Amikor odaálltam a tizenegyeshez, eldöntöttem hová rúgom a labdát. Ésbejött. Ezzel a találattal - az egyenlítő gólt rúgó Wittmannal  együtt - a mérkőzés hőse lett. Ha már kupárólbeszélünk, jegyezzük meg, hogy UEFA döntőn kívül MTK-s színekben - ahová asorozatot követően igazolt -  játszottMagyar Kupa döntőt és a Szabadegyháza csapatával Szabadföld Kupa döntőt. Azélet ugyan úgy hozta, hogy mind a hármat elveszítette. Magyar bajnok sem lettsoha, bár - szintén az MTK-val - kétszer is ott volt a közelében. - Az MTK után volt egy második Vidis-korszakom, amikoregykori csapattársam, az akkor a Vidinél vezetőedzőként dolgozó Burcsa Győzővisszahívott. Végül 1994-ben akasztottam szögre a cipőt. A pályafutásom ezutángyorsan lecsengett, mert míg több társamnak sikerült alacsonyabb osztályú külföldicsapatokban levezetni, én nem kaptam segítséget ehhez. Viszont jött egyolaszországi munkalehetőség, úgyhogy a foci egyik napról a másikra ért végetszámomra. Legalábbis két évre, mert hazatérésem után aztán  - ugyan már csak megyei szinten, de - visszatértem.Visszagondolván hosszú, színes pályafutására, azt mondjalegszebb gólját egy Honvéd elleni bajnokin lőtte, eldöntve ezzel a mérkőzéssorsát. Ez a gól értékét tekintve fontosabb volt, mint a „Zseljó" ellenitalálata, bár a szurkolók emlékében bizonyára sokkal inkább ez utóbbi maradt meg. S hogyszerinte mi a titka annak a sikernek, amit azóta sem tudott egyetlen magyarcsapat sem megismételni?- A csapategység. Tizenhatan voltunk a keretben, de egy volt azakaratunk, megvolt az összhang. Az eredményeket csapatként értük el. Nálunk nemjátszottak akkora sztárok, mint a Törőcsik, a Nyilasi, vagy akár a Détári, dehatalmas volt a munkabírásunk. Bírtuk a terhelést és maradéktalanul elvégeztüka kiszabott munkát, amely pedig minden siker alapja.Névjegy: Név: Vadász Imre Születési hely, idő: 1959. november 10. Posztja, Videotonos mezszáma: baloldali középpályás, 10 Klubjai: Videoton 1980-1987, 1990-1994   Zalaegerszeg 1987-1988   MTK 1988-1990   Szabadegyháza 1996- 1998   Pusztavám 1998-2000   Velence 2000-2007 NB-I-es mérkőzéseinek száma: 383 NB-I-es góljainak száma: 25 Válogatottságok: utánpótlás és olimpiai válogatottságok