- Hogyan értékeled acsapat őszi teljesítményét?- Sajnos, egyelőre nem sikerült teljesítenünk az elénkkitűzött célt, ezért egyértelműen negatívan ítélem meg az őszi szezont. Nagyonhullámzó játékot produkáltunk, ráadásul több olyan vereség is becsúszott, amirenem számítottunk, így csak a 9. helyre voltunk jók. Gondolom többen elmondtákmár előttem, hogy mivel a mezőny nagyon sűrű, ezért tavasszal még bármimegtörténhet. Ehhez persze jobb és kiegyensúlyozottabb teljesítményre vanszükségünk. - Vajon ahozzáállással van gond?- Szerintem aki pályára lép, az mindig győzni akar és amaximumot akarja nyújtani. Ami feltűnhet a közönségnek, hogy ez a maximumegyénenként változik, hiszen mindenkinek másmilyenek a képességei. Az iselőfordult, hogy a nagy akarásnak nyögés lett a vége, magyarán annyira győzniakartunk, hogy ez kapkodást szült a részünkről, ami ráadásul gyengébb játékkalpárosult. Csak magamat tudom ismételni: mindenkinek sokkal többet kellnyújtani.- Mennyire vagyelégedett a saját teljesítményeddel?- Átlagos őszt produkáltam. Voltak olyan mérkőzések, amikorsegíteni tudtam a csapatnak és persze voltak olyanok is, amikor máskénttörténtek a dolgok, mint ahogy azt terveztem. Egy kapusnak sosem jó gólt kapni,de a feladatom nem merül ki ennyiben. Nekem ugyanúgy be kell kapcsolódnom ajátékba, mint a mezőnyjátékosoknak, például úgy, hogy hátulról irányítok, vagyjól indítok. Alapjában véve úgy érzem, ha egy picit jobb teljesítményt nyújtmindenki - így én is -, odaérhetünk a kitűzött hely valamelyikére.- Milyen acsapategység, az öltözőbeli hangulat?- Mindig vannak olyan hangok, amelyek klikkesedésről, egyetnem értésről szólnak a csapattal kapcsolatban, amikor több új játékos érkezik.Még erősebbek ezek, ha ráadásul külföldiekről van szó. Ez azonban nem csaknálunk van így, átéltem ilyen szituációt más egyesületnél is. Annyi nyilvánigaz, ha több külföldi érkezik, nincsenek annyira rákényszerítve arra, hogygyorsan tanulják meg a nyelv alapjait, vagy alakítsanak ki szorosabbkapcsolatot a csapat többi tagjával. Szerencsére azonban a kezdeti nehézségekmára teljesen eltűntek. A feladatokból egyformán igyekszünk kivenni arészünket, s aki pályára lép, az tudja, mi a dolga. - Mi volt más atavaszhoz képest? Mi lehet az oka a mostani rosszabb szereplésnek?- Ennek számos összetevője lehet és elég nehéz megfogalmaznimik a pontos okok. Nagyon gyenge rajtot vettünk: egy győzelem és három vereségvolt az első négy forduló mérlege, ami elfogadhatatlan egy ilyen célokat kitűzőcsapattól. Ráadásul az egy győztes meccs sem nekünk állt... Ez szerintem rányomtaa bélyegét a további szereplésünkre is. Ami számomra a legfájóbb, hogy hazaipályán nem úgy szerepeltünk, ahogy illett volna. Idegenben talán jobbteljesítményt nyújtottunk, mint itthon. Nagy különbség tavasz és ősz között azis, hogy míg a tavalyi bajnokságban szinte minden mérkőzésen mi szereztük meg avezetést és ezáltal mi irányítottuk az eseményeket, úgy ősszel ez pont fordítvatörtént és legtöbbször csak futottunk az eredmény után. Egyértelmű, hogykönnyebb az előnyt megtartani, mint vesztett állásból fordítani. - Jelent-e lelkiterhet a kitűzött cél?- Tavasszal is voltak elvárások, amit akkor sikerültteljesítenünk. Tudomásul kell venni, hogy aki profi sportoló, annak teljesítenikell, ám az is egyértelmű, hogy egy sportoló természetszerűleg mindig a legjobbakar lenni. Ezért nem hinném, hogy a csapatból bárkinek is az lenne a célja,hogy „elvegetáljunk" a középmezőnyben. Arról nem is beszélve, hogy hosszútávon,a további karrier szempontjából sem mindegy mennyire eredményes az ember.Véleményem szerint a jelenlegi pozíciónkat saját magunknak köszönhetjük ésennél többre vagyunk képesek.