Az FTC elnöke azért túlélte az újabb sokkot, de hogy a csapat agonizál - a bajnoki címvédő jelenleg hatodik -, az napnál világosabb. A játékosokról maga Furulyás sem tudja eldönteni, valóban ennyire rosszak vagy az edző ellen futballoznak, Csank Jánost és annak ferencvárosi jövőjét illetően azonban már - Várszegi Gábor többségi tulajdonos távollétében is - alig vannak kételyei. - Már a tavalyi bajnoki címtől sem estem hanyatt - kezdi Furulyás. - Ezért nyáron elég nagy késéssel járultam hozzá, hogy meghosszabbítsuk Csank János szerződését, de akkor is csak azzal a módosítással, hogy ha a csapat decemberben nincs az első három között, az edzőt egyetlen fillér kifizetése nélkül fel lehessen állítani. Ez nem véletlenül történt így. - Csank minden megnyilatkozásából az süt, ő - szerződését feltehetően átgondolva és a szükséges matematikai alapműveleteket elvégezve - legszívesebben a decembert se várná meg, csak fizessék ki most azonnal, és már megy is. Nem így érzi? - Pontosan így érzem, és számomra ez a legelkeserítőbb. Mindig is tudtam, hogy Csank nem ferencvárosi kötődésű edző, talán nem is szimpatizált a klubbal, nem sikerült akklimatizálódnia sem. Annak idején Dalnoki Jenő három vereség után kórházba került és lemondott, Nyilasi Tibor két vereség után ajánlotta fel a lemondását... - ...a sort Mucha Józseffel folytathatjuk, aki már az első vereség után leköszönt volna, mérlegelés nélkül, önszántából. - Így van. Pedig ők bálványai voltak a Ferencvárosnak, és tudták, ez mit jelent. Csank viszont azt várja, mondjanak fel neki, kapja meg a pénzét, aztán hadd menjen már vadászni. Nem akarom én bántani, a szakmai hozzáértését sem minősítem, de tény, hogy szétesett a csapat a keze alatt. Ezt mindenki látja. Pedig huszonegy játékos mutatkozott be a Ferencvárosban, amióta ő az edző, és néhányan már akkor is voltak itt, amikor megérkezett. Esetleg megnézhette volna néhányszor a juniorokat, és a legtehetségesebbeket felhozhatta volna az első csapathoz. Ha annak idején megkérdeztem mondjuk Dalnokit, mikor ér rá, mert beszélni szeretnék vele, azt válaszolta, amikor jövök, reggeltől estig úgyis itt van a pályán. Csank ezzel szemben napi másfél órát tölt az Üllői úton. - Azért ne áltassuk magunkat azzal, hogy mindenért, de mindenért egyetlen ember, Csank János felel. Hiszen apátiában és formán kívül futballoznak a játékosok is, pedig már azt se mondhatják, hónapokat csúsznak a fizetések. Ennyi és ilyen biztos pénzért nekik is legalább a szakmai minimumot illene hozniuk, még ha azt látják is, hogy a főnökük, az edzőjük meghasonlott a helyzetével... - Az biztos, hogy a korábbiakkal ellentétben most mindenki megkapja a pénzét. Tizenhét évig dolgoztam a labdarúgó-szakosztálynál, ismerem az öltöző légkörét és a futballistákat, ezért tudom, egy ideig úgy cselekednek, úgy beszélnek, ahogy az edzőjük szeretné, de ha egyszer úgy érzik, elég volt, akkor szembefordulnak vele. - És onnantól ellene futballoznak? A fradisták ön szerint készakarva, előre megfontoltan játszanak ennyire rosszul és eredménytelenül? - Ezt rettentő nehéz kimondani, még nehezebb bizonyítani. De nyilvánvaló: ha a csapat nem is futballozik Csank ellen, érte semmiképpen sem. A játékosok egy része igenis szembefordult vele, ez vitathatatlan. Nézze meg Pintét! Amióta összeakaszkodott az edzővel, és megbüntették, nem focizik. Pedig jó futballista. - És ezt megteheti? Hiszen nemcsak az edzője ellen játszik, hanem a társai, a klubja, a szurkolók ellen is?! - Nem teheti meg. Akár őt, akár mást meg kell büntetni, méghozzá nagyon keményen. De ez az edző és a labdarúgó kft. ügyvezető igazgatójának a feladata. - Az egyesület elnöke nem is törődik vele? - Dehogynem. Törődöm, csak nem én büntetek. Az ügyvezető igazgató rendet fog tenni. - Akár fegyelmi okokból, akár szakmai alkalmatlanság címén több játékost el kellene tanácsolni a Ferencvárosból, nem? - De igen. - Mikor és mennyit? - A téli szünetben, és a jelenlegi, körülbelül harmincas keretnek a felét. De pontosabban fogalmazok, ha azt mondom: a rendszeresen játszó 14-15 labdarúgóból ötöt, hatot. Ha nem is mindjárt télen, mert esetleg nincs lehetőség a pótlásukra, a bajnokság végén mindenképp. - Térjünk vissza Csankhoz! Ha csupán azért, hogy ne kelljen neki fizetni, megvárják az edzőváltással a telet, a Ferencváros olyan hátrányba kerülhet, hogy semmi esélye sem marad a dobogóra kerülésre. Felállítható olyan képlet, hogy hány, Csanknak járó forint hány elvesztett pontot ér? - Már csak azért sem, mert az edző szerződése nem publikus. De nyilvánvaló, hogy az edzőváltás gondolatának a tulajdonosokban kell felmerülnie, a konkrét lépés pedig az ügyvezető igazgató feladata. - Éppen ez az. A Ferencvárosnak nyár óta új többségi tulajdonosa van, a Fotex, illetve Várszegi Gábor. Amíg ő nem nyúl Csankhoz vagy a csapathoz, addig ön és az egyesület vezetése tét nélkül elégedetlenkedik vagy keseredik neki, akár, mint említette, a fizikai rosszullét határáig? - Nem hiszem. Olyannyira nem, hogy szombaton telefonon beszéltem Várszegi úrral, és még a héten találkozunk. - És Csank menesztéséről beszélgetnek? - Téma lehet. - Ön egyáltalán eldöntötte magában, mit szeretne jobban: hogy a csapat decemberig megmaradjon hatodiknak, és konzekvenciák nélkül cserélhessenek edzőt, vagy hogy a Ferencváros megtáltosodjon, felnyomuljon a dobogóra, és Csank János töltse ki a szerződését? - Természetesen az utóbbit. De bevallom, a realitását nem nagyon látom.