A csapatot továbbra is Lantos Mihály dirigálta, a játékosok között azonban volt néhány érkező és távozó is. A nyár folyamán leigazoltuk a csatár Ferencz Jánost, a kapus Eller Arnoldot, Kecskemétről a középpályás Nagy IV Jánost, csatár Fehér Ferencet, középpályás Tóth Györgyöt. Az ifiből felkerült a védő Preszeller Tamás és a középpályás Vadász Imre.

Távozott a védőktől Garamvölgyi Lajos és Brettner Csaba, a középpályások közül pedig Flórián Lajos, Olajos Sándor, Porrogi Lajos és Nagy II. János. A csatár Ress József a nyáron bevonult katonának, majd leszerelése után nem nálunk folytatta tovább. 1979 nyarán fejezete be pályafutását a csatár Szalmásy Tamás, aki később technikai vezető, majd ügyvezető elnök, illetve utánpótlás szakágvezető is volt a klubnál.

Előkészületi meccsek után jó kezdés

A nyáron, ezúttal nem írtak tornát, így csak előkészületi mérkőzéseket játszottunk, köztük két nemzetközi ellenfelünk is volt. A Torpedó Moszkvát, Novath és Szabó góljával 2-0-ra vertük meg, a Plasztika Nyitrával pedig 1-1-es döntetlent játszottunk. A találatot Burcsa Győző jegyezte.

Győzelemmel, sőt győzelmekkel nyitottuk a szezont. A Rába ETO ellen Szabó két góljával 2-0-ra nyertünk, a Dunaújvárost pedig ugyancsak Szabó duplájával és Burcsa találatával 3-0-ra vertük meg.

A harmadik fordulóban az Újpesthez utaztunk. A Dózsát hazai pályán akkor már közel öt éve senki sem tudta bajnoki meccsen legyőzni, így ez külön motivációt adott a csapatnak. Végül alaposan megleptük a pestieket, hajtós, küzdelmes mérkőzésen, Burcsa duplájával, valamint Szabó és Májer találataival 4-2-re győztünk.

A kezdeti lendületet követően kicsit megtorpant a csapat, a következő öt mérkőzésén három döntetlent (Debrecennel 1-1, Fradival 2-2, Székesfehérvári MÁV Előrével 0-0) és két vereséget könyvelhettünk el, amelyek közül az 5-1-el végződő Budapest Vasas ellenin, talán a nagy hőség miatt is, kimondottan enerváltan játszottak a játékosok.

Sérülések is hátráltatták a csaptot. A Ferencváros elleni, parázs hangulatú mérkőzésen ketten is lesérültek, Szabó Józsi szárkapocscsont-repedést szenvedett, és nyolc mérkőzést ki kellett hagynia. Ferenczet a 16-oson belül kaszálta el Zsiborás, annyira, hogy térdszalag-szakadás lett a vége, és mentő vitte el.

Az őszi szezon második felében kimondottan jól ment a játék, összeállt a csapat, és zsinórban nyertünk négy mérkőzést. A Diósgyőri VTK ellen 3-1-re, a Salgótarján ellen 1-0-ra, az MTK ellen 4-2-ra és a Pécsi VSK ellen pedig 6-0-ra győztünk, így a 12. forduló után a tabella élére ugrottunk. Sajnos az utolsó öt meccsünkből hármat elveszítettünk, a PMSC-től ráadásul, letaglózó 7-1-re kaptunk ki. A legbosszantóbb az volt, ha csak 1-0-ra is, de győzünk, akkor az első helyen zárjuk az őszt, így azonban 21 ponttal negyedikek lettünk.

Tartósan nem sikerült előrébb lépnünk

A téli felkészülés alatt Irakba is elutaztunk, ahol az Industrial Irak csapatát 2-1-re vertük meg, míg az Iraki Légierő válogatottjától 2-1-re kikaptunk. Itthon két külföldi ellenféllel meccseltünk, az Inter Bratislavat 2-0-ra, a Skoda Plezent 2-1-re győztük le.

A tavaszi szezont nem kezdtük olyan meggyőzően, mint az őszit. Az Újpest elleni 0-0-s és a Debrecen elleni 1-1-es döntetlen után azonban, hamar elkaptuk a fonalat: itthon a Vasast 1-0-ra vertük, majd a Ferencváros otthonában, talán a szezon legjobb játékával 5-2-re nyertünk. Tompa játékvezető már a 90 perc lejárta előtt lefújta a meccset, félve a feldühödött Fradi drukkerek reakcióitól. Ennek ellenére botrány lett. A zöld-fehér szurkolók csalódottságukban játékosainkat „csak” hógolyóval dobálták meg, a csapatbuszunk azonban már nem úszta meg ilyen könnyen: kövekkel hajigálták be az ablakokat. A csapat Velencéig ferencvárosi kölcsönbusszal ment, majd a vacsorát követően, a nylonnal beragasztgatott ablakú járműbe szálltak át a fiúk, ami március lévén, nem volt túl meleg megoldás.

A 22. fordulóban 3-0-ra kikaptunk a MÁV Előrétől, majd két meccsel később 2-0-ra az MTK-tól, mégis a győzelmek voltak túlsúlyban. A Salgótarjánt 2-0-ra, a Pécsi VSK-t 4-0-ra, a Békéscsabát 1-0-ra vertük, és ezzel a győzelemmel a tabella második helyére ugrottunk fel, amit a 33. fordulóig zömében tartottunk is.

Az utolsó fordulóban Budapestre utaztunk a Volán pályára, nagy reményekkel, hiszen, ha győzünk legalább 1-0-ra, akkor harmadikak vagyunk, ha 2-0-ra, akkor másodikak. Nem sikerült egyik eredményt sem elérnünk; kikaptunk 1-0-ra, így csak a negyedikek lettünk, ezzel elszállt az UEFA Kupa szereplés is.

Az MNK-ban mindössze egyetlen mérkőzést játszottunk, a Mohács Véménd csapatával 1-1-es döntetlent, így már a 64 közé sem jutottunk.

(fotó: ismeretlen szerező)