Fülledt melegben, körülbelül 30 fokban kezdődött az ukrán ötödik helyezett elleni edzőmeccsünk. A találkozó első tíz perce az ismerkedés jegyében telt, de mi birtokoltuk többet a labdát. A 11. percben aztán Nikolics egy szép akció végén megszerezte a vezetést. Az ukránok szinte a középkezdés után nagy helyzetet alakítottak ki kapunk előtt, a szélről érkező beadást az utolsó pillanatban, az ötösről vágta ki egyik védőnk, megelőzve a labdára berobbanó csatárt. Az első félóra hátralevő részében a két tizenhatos között mezőnyjáték zajlott, de az iramra semmi panasz nem lehetett, sőt, nagyobb küzdelmet láthattunk, mint egy átlagos NB I-es bajnokin. A 33. percben az egyik középpályásunk három gyönyörű csellel játszotta tisztára magát, majd 22 méterről kapura lőtt, a labda pedig a kapus előtt úgy pattant le, hogy nem sikerült azt megfognia az ukrán hálóőrnek elsőre, csak nagy nehézségek árán szelídítette meg a játékszert. Az első félidőben több helyzet már egyik kapu előtt sem alakult ki.

Mindenképp említést érdemel, hogy a nagy hőség ellenére óriási iramban játszott a két csapat. A szünetben ellenfelünk mestere az egész csapatát lecserélte, a játék képe azonban nem sokat változott, nagyjából ugyanannyit birtokolta mindkét csapat a labdát. Az 55. percben egy remekül beívelt szögletet fejeltünk alig kapu mellé. A 65. percben, kissé szerencsés körülmények között sikerült egyenlítenie a kijevi alakulatnak. Egy távoli lövés lepattant védőinkről, a kipattanót pedig nagy erővel bombázta az egyik ukrán játékos a léc alá. Az utolsó 20 percben mi is több cserét végrehajtottunk, és bár a végén többet birtokoltuk a labdát, újabb gól már nem született a mérkőzésen. Az egész meccsre jellemző volt az NB I-és átlagnál magasabb iram, melyet végig jól bírtunk.