Első alkalommal edzőtáborozik a Vidi NB I-es csapatával a 18. születésnapját január 25-én ünneplő Pető Milán, a 16 éves Cserkuti-Németh Olivér, valamint a 17 esztendős kapus, Gergely Roland, akiket arra kértünk, röviden mutassák be magukat, meséljenek arról, miért épp a labdarúgást választották és milyen terveik vannak a jövőben.

"2005-ben születtem Hollandiában, Bredában, mert abban az időben édesapám (Pető Tamás, a Vidi egykori játékosa, majd később edzője, játékosmegfigyelője és megbízott vezetőedzője - a szerk.) ott futballozott. Másfél-kétéves koromig voltunk kint Hollandiában, így nem igazán vannak bredai emlékeim, de az tervben van, hogy egyszer majd a családdal visszamegyünk oda, kíváncsi vagyok arra a városra, ahol megszülettem. Gyerekként több sportot is kipróbáltam, de a focin kívül más nem igazán fogott meg. Ötéves koromban kezdtem el focizni Veszprémben és 2016 óta vagyok a Vidi játékosa. Élőben ugyan sosem láttam aput focizni, de nyilván láttam olyan korabeli meccsfelvételeket, amelyeken ő is játszott. Otthon természetesen sokat beszélünk a labdarúgásról, ha például apu megnézi egy-egy meccsemet, akkor mindig elmondja a játékommal kapcsolatos véleményét, észrevételét és mivel ő ért hozzá, ezért mindig meghallgatom és megfogadom a tanácsait. Eddigi legnagyobb labdarúgással kapcsolatos élményem az az U14-es bajnoki cím, amit a 2004-es korosztállyal nyertünk meg 2018-ban. Nagy öröm volt számomra, hogy néhány találkozón pályára léphettem az egy évvel idősebbek között és így én is tagja lehettem a bajnokcsapatnak. Szintén emlékezetes volt számomra az NB III-as debütálásom, hiszen épp az apu által irányított Veszprém ellen mutatkozhattam be a felnőttek között. Sajnos a mérkőzés napjának reggelén apu nem érezte jól magát, kórházban ki is vizsgálták, de szerencsére a délutáni meccsen már ott tudott lenni, igaz nem a kispadon, csak a lelátón, de így is élőben láthatta az első NB III-as bajnokimat. Örülök annak, hogy egyre több felnőtt mérkőzést játszok az NB III-ban, az pedig, hogy most itt lehetek a Vidivel a horvátországi edzőtáborban és edzőmeccseken pályára is léphetek, úgy gondolom, hogy hatalmas lépés a karrieremben. Támadó szellemű játékosnak tartom magam, erősségeim közé tartoznak a pontrúgások és a támadásvezetések, amiben pedig szerintem még sokat kell fejlődnöm, az a védekezés. Sok célt tűztem ki magam elé, de sosem távlatokban gondolkozom, hanem mindig csak a következő lépcsőfokot szeretném megugrani. Ami most a legfontosabb célom, hogy az NB III-ban kiegyensúlyozott, stabil és jó játékot nyújtsak, ezáltal pedig megkapjam majd a lehetőséget arra, hogy az NB I-ben is bemutatkozhassak itt a Vidiben. A legnagyobb álmom pedig az, hogy egyszer magyar válogatott játékos lehessek és játszhassak a Bajnokok Ligájában is" - mesélte honlapunknak Pető Milán.

"2006-ban születtem Zalaegerszegen és ott is kezdtem el focizni hatéves koromban. A példaképem Cristiano Ronaldo és ő inspirált engem arra, hogy labdarúgó legyek. A foci előtt kipróbáltam a kosárlabdát is, de az annyira nem kötött le, így a labdarúgás mellett döntöttem, ebben a döntésemben pedig a családom maximálisan támogatott. Az általános iskola befejezése után próbajátékon vehettem részt a Vidinél, ahol kiválasztottak engem, így a középiskolát már Székesfehérváron kezdtem el. 2020-ban kerültem a Vidi utánpótlásába, ahol az U15-ben, U16-ban és U17-ben szerepeltem eddig és bevallom őszintén, néhány hónapja még álmodni sem mertem arról, hogy a téli felkészülést az NB I-es csapattal kezdhetem el. Az eddigi legnagyobb focival kapcsolatos élményem az az U17-es válogatottba való meghívóm volt, valamint ez a mostani NB I-es edzőtábor és az, hogy bemutatkozhattam a Vidi első csapatában edzőmeccsen. A legfőbb erősségem szerintem az, hogy jól tudom megtartani a labdát és, hogy fizikálisan erős vagyok, bár ez itt a felnőtteknél nem annyira domborodik ki, mint a saját korosztályomban (nevet). Májusban leszek 17 éves, szóval nagyon fiatal vagyok, úgyhogy nincs olyan területe a labdarúgásnak, amiben ne kellene még fejlődnöm. Sokat dolgozom edzéseken és igyekszem mindig alázatos maradni, így érhet el sikereket az ember. A legfőbb célom most az, hogy a tavaszi szezonom legalább olyan jól sikerüljön, mint amilyen az őszi idényem volt. Szeretnék ott lenni az U17-es Eb-n, emellett pedig be szeretnék bemutatkozni a felnőttek között is az NB III-as bajnokságban, ha pedig sikerülne akár az NB I-ben is debütálnom ebben a szezonban, az minden álmomat felülmúlná" - fogalmazott honlapunknak Cserkuti-Németh Olivér. 

"Hatéves koromban kezdtem el focizni otthon, Székelyudvarhelyen. Kezdetben hátvéd voltam, aztán egy alkalommal kapus nélkül utaztunk el egy tornára és én álltam be a kapuba, aztán ott ragadtam (nevet). 2019 nyarán keresett meg a Vidi, hogy szeretnének leigazolni az utánpótlásba. A szüleim nagy áldozatot hoztak annak érdekében, hogy megvalósíthassam azt az álmomat, hogy egyszer majd profi labdarúgó legyek, édesanyám ugyanis velem jött Magyarországra. Az első időszakban többnyire a kispadon foglaltam helyet az utánpótlás-bajnokikon, mert egy nagyon jó képességű kapus volt a vetélytársam, de idővel egyre gyakrabban kezdődött velem a csapat összeállítása. Eddigi legnagyobb sikeremnek azt tartom, hogy bemutatkozhattam az NB III-as bajnokságban a Vidi II kapusaként, legemlékezetesebb meccsem pedig a tavaly nyári ETO II elleni bajnoki volt, amelyen a 93. percben 2-2-es állásnál kivédtem egy 11-est és így pontot szereztünk. Arra egyáltalán nem számítottam, hogy az NB I-es csapattal edzőtáborozhatok most télen, nyilván ehhez az is kellett, hogy Dala Martin betegség miatt nem lehetett itt az első pár napban. Az életben mindenhez kell egy kis szerencse, de az, hogy mit kezdek ezzel a lehetőséggel, már csak rajtam múlik. Igyekszem minden edzésen a maximumot nyújtani, szeretnék sokat fejlődni és remélem tavasszal minél több játéklehetőséget kapok az NB III-ban. Tudom, hogy milyen messziről indultam és azzal is tisztában vagyok, hogy milyen hosszú út vár még rám ahhoz, hogy célba érjek" - nyilatkozta honlapunknak Gergely Roland. 

Az edzőtábor 2004-es születésű fiataljairól, Kovács Bencéről itt, Dala Martinról itt, Menyhárt Zsomborról pedig ide kattintva tudhattok meg többet.