Michael Boris:

Mindenki nagyon csalódott, ez szerintem látszott a lefújás után az arcokon is. Tudtuk, hogy előrefele védekezik a ZTE és magasan letámadnak majd minket. Az első félidőben még voltak jó lehetőségeink ebből és egy szép gólt is szereztünk, a második félidőben viszont nehézzé tettük a saját dolgunkat. Nem tudtunk szabadulni a nyomásból, 5-6 jó passzt nem tudtuk összekötni, nem tudtuk őket kellően megkontrázni. A végén három játékosuk is agresszívabb volt, jobban akarták ők a gólt, mint mi kivédekezni a pontrúgást. Szerzett pontok tekintetében egyelőre el vagyunk maradva a szezon elején kitűzött célunktól. Minden nap dolgozunk, igyekszünk változtatni is, ma például négyvédős rendszert tettünk fel a pályára. Vannak játékosok, akik még nem illeszkedtek be, vannak, akik még nincsenek megfelelő erőnléti állapotban és vannak, akik nem teljesítenek elég jól. Hétfőre keressük majd hétvégi edzéseken azokat a játékosokat, akik meccset tudnak nyerni a Vidi számára.

Ricardo Moniz:

Tudtuk, hogy nagyon nehéz feladat vár ránk. Az első félidőben nem működtek igazán az összjátékok, nem értünk fel a felső vonalakba. Hármat is cseréltünk a szünetben, bejött Meshack, Diego és Szendrei - aki még korábbi sérülése miatt nem kezdett - és egyből kreatívabban, szabadabban játszottunk. Talán mondhatom, hogy domináltuk is a játékot. A kontrákat sokszor jól megfogta a Fehérvár, és mivel magasan letámadunk, néha megnyíltak a terek, ez előfordul ilyen játékfelfogásnál. Védelemben lehet, hogy nem vagyunk mindig a toppon, de azt mondom, hogy a focit gólra játsszák, a fiatal tehetségekkel pedig azt igyekszünk megértetni, hogy a 99 százalék, az nem elég. A meccs végére még a 17 esztendős Klausz is beállt, Demjén is előrement és ennek meg is lett az eredménye. Ezért is ünnepeltünk úgy, mintha nyertünk volna, mert a fiataloknak ez egy nagyon fontos mentális tapasztalat, hogy egy erős csapat ellen is képesek az utolsó percig menni előre. A jövőben is bízni fogunk a fiatal magyarokban!