- Isten éltessen az 58. születésnapodon! Hogy telik számodra a mai nap?

Köszönöm szépen, nagyon jólesik a köszöntés! Úgy gondolom, sokan túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a születésnapoknak, én nem tartozom közéjük. Nyilván jól esik, ha felköszöntenek, de nem szoktam nagy bulit tartani és ezen a jövőben sem kívánok változtatni.

- Fiatalabb korodban sem tartottál soha születésnapi bulit?

Jó, ezt így azért nem mondanám (nevet - szerk.), de azok az idők elmúltak. Siófoki srác vagyok, azért tudtunk annak idején mulatozni is, de ma már nem erről szól számomra a születésnap.

- Legutóbb hat évvel ezelőtt, egy Vidi - Fradi mérkőzés előtt beszélgettünk, akkor többek közt azt is megtudtuk, hogy több mint húsz éve a vendéglátásban dolgozol. Hogyan sikerült átvészelned az elmúlt két évet?

Így van, 30 éves korom előtt abbahagytam a labdarúgást és utána teljesen el is távolodtam a focitól, a vendéglátásban találtam meg a számításaimat. Teniszpályákat, fallabdapályákat és bowling pályákat üzemeltettem több helyen is - például Székesfehérváron is. Ma viszont már csak Budapesten vannak érdekeltségeim. Az elmúlt két év, ahogy szinte minden vendéglátós számára, nekem is sok gondot, fejfájást okozott, de úgy néz ki, sikerült ezt az időszakot átvészelnünk. 

- Valamilyen szinten nyomon követed azért még a magyar bajnokság történéseit?

Áááá, semennyire, azt sem tudom, ki kivel van (nevet - szerk.). Nemzetközi focit is csak nagyon ritkán nézek a tv-ben és ha az első 15-20 perc nem tetszik, akkor tovább is kapcsolok. Ma már a labdarúgás egyáltalán nem része az életemnek, de persze arra, amit labdarúgóként elértem, büszke vagyok.