Szombat este az MTK otthonába látogatunk az OTP Bank Liga NB I 16. fordulójában. Csapatunk szakmai stábjában két olyan fiatal szakember is dolgozik, akik korábban játékosként futballoztak együtt az MTK-ban, később pedig ellenfélként is parázs meccseket játszottak egymás ellen, azonban barátságuk kiállta az idő próbáját, ma pedig már együtt dolgoznak a Vidi sikeréért.

Úgy gondolom, az ilyen meccsekért érdemes labdarúgónak lenni...

"A Ferencváros ellen játszottuk a legemlékezetesebb közös meccsünket Juhász Rolival az MTK-ban 2004-ben, amikor Pisont góljával nyertünk 1-0-ra. Azon a meccsen aztán volt minden, 1-0-ás győzelem, nagy balhé és négy piros lap is - az egyiket én kaptam" - elevenítette fel nevetve a legemlékezetesebb közös MTK-s meccsüket Torghelle Sándor, majd így folytatta. "Úgy gondolom, az ilyen meccsekért érdemes labdarúgónak lenni, az a találkozó tele volt érzelemmel a pályán és azon kívül is."

"Nekem is egy FTC elleni meccs a legemlékezetesebb találkozóm, amelyen Sanyival közösen léptem pályára az MTK színeiben. 2003-ban a Puskás Ferenc Stadionban 2-0-ra nyertük meg a Szuperkupa-döntőt. Nem is értem, Sanyinak miért nem ez a kedvenc meccse, hiszen gólt is szerzett és ha jól tudom, játékosként ezt az egy komolyabb serleget nyerte meg itthon, örülök, hogy segíthettem neki abban, hogy legyen egy trófeája" - vette át a szót mosolyogva korábbi csapatkapitányunk.

A pályán ellenfelek voltunk és nem kíméltük egymást...

"Később ellenfélként aztán több nagy csatát is megvívtunk, legtöbbször mi jöttünk ki győztesen a párharcból, de volt arra is példa, hogy Sanyi vezérletével, vagy éppen az ő góljával az MTK nyert ellenünk. Ilyenkor 90 percre félretettük a barátságot, a pályán ellenfelek voltunk és nem kíméltük egymást. Voltak kemény belépőink, nyilván nem durván, de azért keményen odaléptünk a másiknak, ha olyan volt a szituáció" - emlékezett vissza Juhász Roland.

"Volt egy meccs Felcsúton 2016-ban, 5-0-ra kikaptunk a Viditől. Azon a meccsen nem sokat játszottam, mert volt egy belső védő, aki folyamatosan provokált, én pedig nem voltam annyira nyugodt, így Andó-Szabó sporttárs jobbnak látta, ha a 25. perc környékén elküld zuhanyozni" - mesélte el nevetve Torghelle Sándor. "Néhány hónappal később aztán nemes bosszút álltam mindenért, az én gólommal nyertünk 1-0-ra."

Számunkra mindig más érzés, amikor az MTK az ellenfelünk...

A két jó barát ma már ismét egy csapatban "játszik", ismét közös célokért dolgoznak. A következő fordulóban pedig presztízscsata következik számukra is az MTK otthonában. 

"Számunkra minidig más érzés, amikor az MTK az ellenfelünk, de azért sokat változott a kék-fehér klub azóta, amióta távoztam. Sanyinak nyilván frissebbek az emlékei, ő ugye játszott az új stadionban MTK-játékosként is. Fontos meccs vár ránk szombaton, az idegenbeli eredményeink ősszel nem úgy sikerültek, ahogy szerettük volna. Jó lenne az utolsó két idei meccsünkön 6 pontot szerezni!"

"Ehhez azonban az kell - vette át a szót Torghelle Sándor - hogy a pályán mindenki száz százalékot adjon ki magából. Nemcsak a minőséget kell felvinni a pályára, hanem kell a belső tűz is, mert a minőség önmagában csak egy dolog, de ahhoz, hogy ez működjön a mérkőzéseken, szívvel-lélekkel kell küzdeni a csapatért. Ebben is próbálunk segíteni a játékosoknak a hétközi edzéseken és a mérkőzésnapokon is."