"Jómagam az elmúlt több mint fél évszázadot a gyerekek között töltöttem. 1968-ban kezdtem el edzősködni Székesfehérváron a KÖFÉM futballklubnál. Állandóan gyerekek körül dolgoztam. Nagyon sok fiatal játékossal találkoztam, nevelgettem, oktatgattam őket. Számomra a legnagyobb jutalom az, hogy egész életemben azt csinálhattam, amit mindig is szerettem. Csiszár István Székesfehérvár legnevesebb utánpótlás-szakembere volt, aki már 36 éve nincs közöttünk, de a mai napig a város egyik legendás alakja. Nos, az ő hívó szavára kerültem a Videotonhoz 1973-ban, azóta állok a klub alkalmazásában. Utánpótlás-edzőként lehetőségem volt arra 1985-ben, hogy élőben megtekinthessem a Real Madrid edzését a meccs előtti napon a Sóstói Stadionban." 

"Akkoriban még nem voltak olyan szigorú szabályok, mint manapság, amikor gyakorlatilag teljesen elképzelhetetlen lenne az, hogy egy egyszerű utánpótlás-edző a világ egyik legismertebb sztárcsapatának, a Real Madridnak az öltözőjébe tévedjen. Márpedig velem pont ez történt 35 évvel ezelőtt. Fogtam magam, és az edzés végén bementem a madridi öltözőbe, és minden játékossal aláírattam azt a speciális zászlót, amely az UEFA Kupa-döntőre készült." 

"Tudtommal mára sajnos nem sok példány maradt meg épségben ebből a fajta zászlóból, ám nemcsak emiatt különleges ez a darab, hanem amiatt is, hogy a Real Madrid és a Videoton játékosai is aláírták. Szerencsére az idő vasfoga nem fogott ki az ereklyén és ma is jól látszódnak az aláírások. Nagy örömmel és boldogsággal ajánlottam fel a Vidi Múzeum részére ezt a kincset, bízom benne, hogy sok szurkoló fogja megtekinteni a jövőben a Vidi Múzeumot és amikor erre a zászlócskára pillantanak, eszükbe jut az a csoda, amelyet a Videoton 1985-ben véghez vitt" - árulta el honlapunknak Kiss Imre, aki a zászlón kívül felajánlotta a múzeum részére azt a futballcipőt is, melyben a 60-as években a Nagykanizsa színeiben NB III-as bajnokságot nyert, mielőtt Székesfehérvárra került volna edzőként. (A nagykanizsai kitérő előtt egyébként, az 1963-'64-es szezonban a VT Vasas második együttesét erősítette a kitűnő szakember.)

Természetesen Imre bácsinak a cipővel kapcsolatban is volt egy jó sztorija:

"Nagykanizsán a klub szertárosa készítette a csukákat, aki civilben cipészként dolgozott. 60 forintot kért, a felsőrész készítő bére pedig 30 forintba került. Mikor elkészült vele, vittem neki ajándékba egy üveg Egri Bikavért is amellett, hogy kifizettem. Másnap kérdezték a csapattársak, hogy mit szólt az öreg az ajándékhoz? Mondtam, hogy semmi különöset, pókerarccal átvette. Na, erre nevetve mondták, annyi pénzért, amennyibe a bikavér került, vehettem volna 5 liter Noah bort is, biztosan jobban tetszett volna neki. Így aztán elmentem, megvettem és odaadtam neki azt is pluszban. Mondanom sem kell, óriási mosollyal vette át az öreg suszter a második meglepetést" - emlékezett vissza a több mint 50 évvel ezelőtti történetre Kiss Imre.