- Március 16-a óta szünetel az NB I-es bajnokság, két és fél hete otthoni edzésekkel készültök. Hogyan telnek most a mindennapjaid?

Az egyéni edzések mellett minden időmet a kisfiammal és a párommal töltöm. Dominik nyáron lesz kétéves, ő is érzékeli, hogy sajnos nem a megszokott módon telnek a napok, hiszen állandóan itthon vagyok. Kicsit furcsa neki, de nyilván ahhoz még kicsi, hogy megértse, mi is történik most a világban. Sokat játszunk a kertben és késő délutánonként, amikor teljesen kiürül az utca, akkor rövid ideig itt a környéken biciklizünk egy kicsit, az ugyanis az egyik kedvenc programja. 

- Mennyire nehéz elvégezni egyedül a napi feladatokat, hiszen a rendkívüli helyzet előtt szinte állandóan együtt voltatok a csapattársakkal?

Nagyon nehéz az egyedüli munkavégzés, ugyanis köztudott rólam, hogy igazi társasági ember vagyok. Imádok edzésekre járni és találkozni nap mint nap a társakkal és a stábtagokkal. Szeretek például futni, de egyedül talán még soha nem tettem, mindig a többiekkel közösen róttuk a köröket. Most viszont erre is rá vagyok kényszerítve és bizony sokkal nehezebb összegyűjtenem így a kilométereket, mint mondjuk a felkészülési időszakban, amikor tényleg sokat dolgozunk az edzéseken, de közösen a többiekkel.

- Gyakran olvasod a híreket a rendkívüli helyzettel kapcsolatban vagy inkább próbálod kivonni magad az események hatása alól?

Minden nap elolvasom a híreket, tisztában vagyok a helyzettel, de azért nem óráról órára követem az eseményeket. Sajnos ez most az emberek mindennapjainak szerves része, de amennyire lehet, próbálom ettől függetleníteni magam és tényleg minden időmet a családdal tölteni.