"A találkozó előtt nem feltétlenül írtam volna alá a 0-0-ás végeredményt, fontos lett volna szerezni idegenben egy gólt, azonban most azt mondom, hogy elégedett vagyok az eredménnyel, hiszen inkább a hazaiak irányították a találkozót, és ők is dolgoztak ki több helyzetet. Úgy gondolom, a csapat minden tagjának jár a gratuláció. Ami miatt kifejezetten nehéz meccs volt számomra ez a találkozó, az az, hogy 97 percig folyamatosan résen kellett lennem. Az NB I-ben ez azért nem jellemző, hiszen ott többnyire mi szoktunk irányítani. Talán az egész előző szezonban nem kellett összesen annyiszor kijönnöm a kapuból beadásokra, mint most a Ludogorets ellen. A legnagyobb védésem az első félidőben egy megpattanó lövés volt. Az edzéseken nagyon sokat gyakoroljuk Brockhauser István kapusedzővel az ehhez hasonló szituációkat, örülök, hogy sikerült megóvni a kapunkat a góltól. Az egész csapat érdeme ez a jó eredmény, úgy gondolom, megnőtt az esélyünk a továbbjutást illetően. Azonban ott van mindenki fejében a tavalyi, Partizan elleni párharc is. Belgrádban akkor is nagyon jó eredményt értünk el, Felcsúton mégis kikaptunk. Szerintem mindenki tanult abból a párharcból, és most már nem eshetünk ugyanabba a hibába. Végezetül szeretném megköszönni a bízatást azoknak a szurkolóknak, akik elutaztak ilyen messze is, és persze azoknak is, akik otthon a tv előtt szorítottak nekünk" - nyilatkozta honlapunknak Kovácsik Ádám.