Második 2018-as tétmérkőzésére készül csapatunk. A Honvéd elleni találkozót megelőzően az M4 Sport kamerái előtt szerb támadónk, Danko Lazovics adott nagyobb lélegzetvételű interjút, melyben beszélt gyermekkoráról, valamint korábbi és vidis pályafutásáról is.

"A labdarúgás az első szerelmem, hat évesen kezdtem játszani. Azóta sem hagytam abba, és a mai napig ugyanúgy élvezem a focit. Különleges helye van az életemben. Ami az életben fontos, az a fociban is megvan. Ezért is tartom nagyon élvezhetőnek ezt a sportot. Szerbiában is mindenki az utcán kezd focizni a többi gyerekkel. Később elkerültem egy kisebb akadémiára. De egyébként Szerbiában mindenki valaminek a részese szeretne lenni. Sokan a kosárcsapatba vágytak, én a focit választottam. Később persze megtanultunk minden más sportot, úsztunk, síelni is jártunk. Szép időszaka volt ez a gyermekkoromnak.”

Mint azt szurkolóink minden bizonnyal tudják, Lazovics hosszú és eredményes válogatott karrierrel is büszkélkedhet, amelyet szintén felidézett.

"Büszke vagyok arra, hogy szerb vagyok. Sok tehetséges ember származik az országunkból. Lehet, nem a legjobbak a körülmények, de a karakterünk erős. Talán néha túl erős is. Büszkén képviseltem az országot a válogatottban is. Ez egy felelősségteljes, de nagyon szép feladat. Játszottam Jugoszlávia, Szerbia és Montenegró és Szerbia színeiben is. Nagyon örülök, hogy fiatalon jugoszláv-mezben is játszottam, de az első gól az önálló szerb válogatottban különleges pillanat volt a pályafutásomban. Mondhatják rám, hogy nem vagyok jó játékos, mindenkinek lehet véleménye persze, de azt senki nem vonhatja kétségbe, hogy én szereztem az első gólt a szerb válogatottban. Remélem erről beszélnek majd a gyermekeim és később az ő gyermekeik is.”

Rutinos támadónk klubszinten is sok csatát megélt, a riporter kérdésére elsősorban a Hollandiában eltöltött évekről beszélt.

"Sok ajánlatom volt akkor, amikor a Vitesse-től távoztam. Azért választottam a PSV-t, mert az érdekelt, hogy bajnoki címért játsszak, és ott legyek a Bajnokok Ligájában. Nem a pénz vezérelt, hanem a szakmai indokok. Nem akartam híres lenni, ez a része mindig hidegen hagyott a dolognak. Nem azért kezdtem focizni, hogy interjúkat adjak, hanem azért, mert imádom a focit, szeretek a részese lenni valami nagy dolognak. Ez a mai napig így van. Ott ismertem meg Dzsudzsák Balázst, aki olyan nekem, mint a testvérem. Remek ember. Igyekeztem neki segíteni abban, hogy minél hamarabb beilleszkedjen kint a csapatba. Nem hiszem, hogy ő egyébként a pénz miatt döntött az igazolásoknál. Az Anzi Mahacskala is egy nagy projekt volt akkor. Jól játszott később a Dinamo Moszkvában is. Ha már ez szóba került: azt hiszem, az olyan játékosok, mint Balázs, Juhász Roland, vagy éppen Huszti Szabolcs csak tiszteletet érdemelnek, hiszen nagyon magas színvonalon játszottak. Nem az én dolgom tanácsokat osztogatni a magyar szurkolóknak, de ők nagyon is megállták a helyüket erős bajnokságokban, ez pedig tiszteletet érdemel.”

Lazovics arról is beszámolt, miért az NB I-et és a Videoton FC-t választotta 2016 nyarán.

"A magyar focit komoly projektnek tartom. Infrastrukturális fejlesztések vannak, erősödik a bajnokság, amely egyébként nagyon kiegyenlített. Szerintem 4-5 év kérdése az, hogy a magyar labdarúgásról ismét elismerően beszéljenek. Jól érzem magam itt. De nekem egyszerűen annyi a szerepem, hogy focizzak, nem kell ebbe többet belelátni. Élvezem, hogy a Vidi keretének tagja vagyok. Nem az a lényeg, hogy valaki mellettem ül az öltözőben, bízom benne, hogy ezzel nem elégszik meg egyik fiatal sem. Azt szeretném, hogy a fiatalok jobbak legyenek mint én, jobbak legyenek mint Juhász Roli! Ezt viszont nekik kell a fejükbe venni! Amikor ez lesz a mentalitás, akkor jobb lesz a foci is. Bízom benne, hogy bajnokok leszünk a szezon végén, szomorú leszek, ha nem sikerül. Azért jöttem, hogy aranyérmet nyerjek, remélem a második szezonom végén összejön!”