1973 - Tiber és Nagy II góljaival vertük az ETO-t 3-0-ra

NB I 1973/1974- 15. forduló
Székesfehérvár, Sóstói Stadion 8000 néző
1973. december 2. vasárnap
Videoton - Rába ETO 3-0 (0-0)
Gólszerző: Tiber (76', 79'), Nagy II (88')

Videoton: Kovács L. - Vass, Kovács J., Nagy III, Mester - Hartyáni, Nagy II, Karsai - Wollek, Szalmásy (Tiber 69'), Kuti (Csukovics 56')
Edző: Kovács Ferenc

Rába ETO: Borbély - Izsáki, Pozsgai, Sebők, Magyar - Varsányi, Somogyi (Glázer 75'), Póczik - Pénzes, Stolcz, Glázer (Csidei 61')
Edző: Farsang Ferenc

Már másfél órával a találkozó kezdete előtt rengeteg zöld-fehér ETO zászló lengett a Sóstói Stadion környékén. A lelátókon pedig hangpárbajt vívott a két szurkolótábor a kezdő sípszó előtt. Kovács Ferenc elárulta, hogy "a taktikánk kulcsa, hogy Kovács József söprögetőként kezd, de ahogy kirajzolódik a Rába ETO hadrendje, neki az lesz a feladata, hogy előrejöjjön a középpályára, és így létszámfölényt biztosítsunk, ez ugyanis döntő lehet."

Élvezetes, változatos, jó iramú volt a játék, mindkét kapu előtt sok helyzet alakult ki. A 8. percben Stolcz lövése csattant a kapufán. A vendégjátékosok valamivel jobban alkalmazkodtak a csúszós talajhoz. A 33.percben Wollek talált a győriek kapujába, de mivel játékosunk kezét is érintette a labda, így a játékvezető nem adta meg a gólt. A szünetben arra panaszkodott vezetőedzőnk, hogy "Kovács József nem tartotta be az első játékrészben a taktikai utasítást, mélyen behúzódott a védőfalba, ritkán tört előre, emiatt nem sikerült a kívánt létszámfölényt kialakítanunk."

A második félidőben nagy lendülettel rohamozott a Vidi, és többször is bravúrral kellett mentenie a győri kapusnak. Csukovics és Tiber pályára lépésével gyorsabb, szellemesebb lett a csapatunk játéka. A 76. percben Tiber góljával megszereztük a vezetést. Egy szabadrúgást követően Borbély csak röviden tudta kiöklözni a labdát, mely épp támadónk elé pattant, aki 10 méterről nem hibázott. Három perccel később Tiber és Karsai kettő az egyben vezethették a labdát a kapusra, a szép kényszerítő végén ismét előbbi volt eredményes. Két perccel a vége előtt Csukovics jobb oldali beadását Nagy II estében, fordulásból 10 méterről úgy lőtte a kapu bal sarkába, hogy a labda a hálótartó vasról pattant ki. 

Az első perctől az utolsóig magas színvonalú, lendületes meccset játszott a két csapat, a Vidi pedig elsősorban a cseréinek köszönhetően megérdemelten nyerte meg a találkozót.

1986 - Kétgólos győzelem a századik villanyfényes mérkőzésen a bajnoki címvédő ellen

NB I 1986/1987 - 14. forduló
Székesfehérvár, Sóstói Stadion 8.000 néző
1986. november 29. szombat
Videoton - Bp. Honvéd 2-0 (2-0)
Gólszerző: Csucsánszky (17'), Novath (23')

Videoton: Koszta - Borsányi, Novath, Végh, Horváth G. - Sallói (Máriási 61'), Csucsánszky, Csongrádi, Vadász - Kanyok, Kovács F. (Jónás 73')
Edző: Tajti József

Bp. Honvéd: Andrusch - Sallai, Krizán, Garaba - Cseh, Sikesdi, Fitos, Sass (Fodor 12') - Romanek, Dajka, Kovács
Edző: Vági István

A Vidinél Dérfalvi Imre szakosztályelnök kis ünnepség keretében virágcsokorral és kis ajándékkal köszöntötte Csongrádi Ferencet háromszázadik, Vadász Imrét pedig kettőszázadik élvonalbeli mérkőzése előtt. Borsits István szakosztályvezető közben halkan megjegyezte: "Ez a mérkőzés lesz a századik villanyfényes összecsapás a stadionunkban. Az elsőt nyolc évvel ezelőtt éppen a Honvéd ellen játszottuk, és Novath góljával 1-0-ra győztünk."

Izgalmasan kezdődött a mérkőzés, mindkét kapu előtt veszélyes helyzetek alakultak ki. A 17. percben Kovács F. ívelt egy szabadrúgást a vendég csapat kapuja elé, ahonnan Dajka a 16-oson kívülre emelte ki a labdát, balszerencséjére éppen a középen érkező Csucsánszky elé, aki nem sokat tétovázott, hanem 20 méterről hatalmas erejű bombát eresztett meg. A labda ágyúgolyóként vágódott a bal felső sarokba úgy, hogy a bal kapufáról pattant a hálóba. A 23. percben ismét Kovács F. tekerhetett kapu elé egy szabadrúgást, a Honvéd kapusa, Andrusch csak röviden tudta a játékszert kiöklözni, épp Novath elé, aki köszönte szépen, és 13 méterről az üres kapuba passzolt.

A második félidőben kevés említésre méltó esemény történt, a véghajrában pedig ismét a kezünkbe került az irányítás, és a bajnoki címvédő Honvédnak esélye sem volt arra, hogy ponttal távozzon a Sóstói Stadionból.

1993 - Horváth Ferenc mesterhármasával győztük le a Fradit

NB I 1993/1994 - 14. forduló
Székesfehérvár, Sóstói Stadion 5000 néző
1993. november 27. szombat
Videoton-Waltham - FTC 3-1 (1-1)
Gólszerző: Horváth F. (15', 47', 73') ill., Wukovics (13')

Videoton-Waltham: Mitring - Varga E., Balogh Z., Németh Z., Lőrincz - Zimmermann, Czéh (Dubecz 80'), Horváth L. (Bekő 46') - Tiber, Horváth F., Takács
Edző: Hartyáni Gábor

FTC: Szeiler - Telek, Simon, Kuznyecov, Keller - Lipcsei, Páling, Lisztes - Gregor, Cigan (Kovács J. 68'), Wukovics (Nagy Zs. 18')
Edző: Nyilasi Tibor

Hartyáni Gábor meglepő taktikát választott a Fradi elleni bajnokira. A nem várt húzás - hogy zsinórban két vesztes meccs után három csatárt állított csatasorba a sokkal esélyesebb FTC ellen - végül bejött.

"Nem vártuk jó előjelekkel a Ferencváros elleni hazai mérkőzésünket 1993-ban, hiszen az azt megelőző két fordulóban két vereséget szenvedtünk el zsinórban. Csepelen 2-1-re kaptunk ki, míg az akkoriban nagyszerűen szereplő Békéscsaba otthonában súlyos, 5-0-ás vereségbe szaladtunk bele. Talán ennek is köszönhető volt, no meg a nagyon hideg novemberi időjárásnak, és az akkoriban még ritkaságnak számító TV közvetítésnek is, hogy csupán 5-6000 néző lehetett kint a meccsen, míg 1 évvel korábban 18.000 szurkoló előtt láttuk vendégül a Ferencvárost - és győztük le őket 0-2-es félidő után 3-2-re" - emlékezett vissza Hartyáni Gábor a 24 évvel ezelőtti összecsapásra.

"Jól tudtuk, hogy Lipcseiék nem állnak be védekezni még idegenben sem, ezáltal pedig elég lazán védekeztek. Arra készültünk, hogy miközben a Ferencváros felépíti a támadásait, hátul nagy területet hagynak üresen, ezért döntöttem úgy, hogy nem két támadóval játszunk, hanem Horváth Feri és Takács Lajos mellé beküldöm harmadik csatárnak Tiber Krisztiánt, aki ráadásul néhány héttel korábban, az Újpest elleni hazai bajnokin győztes gólt szerzett. A mérkőzés szinte ugyanúgy kezdődött, mint az 1992-es Vidi-FTC bajnoki, vagyis a találkozó elején gólt kaptunk. Most azonban szinte a középkezdésből sikerült egyenlítenünk, Czéh tekert be remekül egy szögletet, amit Horváth fejelt a Ferencváros kapujába. A pálya egyébként csak ránézésre tűnt jónak, az igazság az volt, hogy a havas, fagyott talaj mindkét csapat játékosainak külön nehézséget okozott, ezt - és a Ferencvárost is - azonban sikerült legyőznünk, a második félidőben Horváth Ferenc még kétszer volt eredményes. Abban az időben egyébként mindig nagy eseménynek számított egy Ferencváros elleni meccs, hát még ha sikerült őket legyőzni!"