1973 - Szalmásy duplájával nyertünk Kispesten

NB I 1973/1974- 14. forduló
Kispest 5000 néző
1973. november 24. szombat
Bp. Honvéd - Videoton 1-2 (1-0)
Gólszerző: Kozma (6'), ill. Szalmásy (66', 86')

Bp. Honvéd: Bicskei - Egervári, Ruzsinszky, Szűcs, Varga J. - Pál, Lukács - Pusztai, Kocsis, Pintér, Kozma
Edző: Mészáros József

Videoton: Kovács L. - Garamvölgyi, Nagy III., Hartyáni, Fejes - Mester, Kovács J., Karsai - Wollek, Nagy II., Szalmásy
Edző: Kovács Ferenc

A kispesti pályán a találkozó előtt búcsúztatásra került sor. Biróczky János 113. NB I-es mérkőzését vezette, mely egyben az utolsó is volt. A kezdés előtt Biróczkyt az MLSZ Játékvezetői Bizottsága mellett a Honvéd és a Vidi vezetői is köszöntöttek a pályán. A találkozót villanyfényben rendezték meg, a házigazdák pedig egyben kupafőpróbát is tarthattak, hiszen néhány nappal később az UEFA-Kupában a Ruch Chorzow-ot látták vendégül. Kevesen számítottak arra, hogy a listavezető Honvéd hazai pályán nem győzi le a Videotont. Úgy kezdődött a meccs, ahogy azt a piros-fekete drukkerek megálmodták: egy szabadrúgást követően Kozma már a 6. percben a fehérváriak kapujába fejelt mintegy 8 méterről. A 66. percben aztán a Vidi játékosai lemásolták a Honvéd gólját. Karsai szabadrúgását követően Szalmásy fejelt 8 méterről a hazai kapu bal oldalába. A gól után egyértelmű fölényben futballozott a Videoton,mely a 86. percben a győztes gólt is megszerezte. Szalmásy egyedül lefutotta a fővárosi védőket, majd a kifutó Bicskei mellett higgadtan helyezett a kapuba. Egyértelműen a forduló legnagyobb meglepetése volt a végig szervezetten és harcosan futballozó fehérváriak kispesti győzelme. 

1992 - 0-2-ről öt perc alatt fordítottunk, és nyertünk az FTC ellen

NB I 1992/1993 - 14. forduló
Székesfehérvár, Sóstói Stadion 18.000 néző
1992. november 21. szombat
Videoton-Waltham - FTC 3-2 (0-2)
Gólszerző: Horváth F. (58', 62'), Németh Z. (61') ill. Lipcsei (16'), Balogh (20')

Videoton-Waltham: Józsa - Németh Z., Varga E., Vadász - Kuttor, László, Czéh, Muzsnay, Salacz (Földes 59') - Takács L., Horváth F.
Edző: Hartyáni Gábor

FTC: Balogh - Telek, Simon, Szűcs - Keller, Kuznyecov, Páling, Lipcsei, Albert (Gregor 61') - Balogh G. - Wukovics (Deszatnik 67')
Edző: Nyilasi Tibor

Remek összecsapást ígért a Vidi és a Fradi fehérvári találkozója. És nem csupán azért, mert mindkét együttes a felsőház tagja volt, hanem azért is, mert a 92/93-as idényben a fehérvári és a fővárosi csapat is az őszinte támadófoci híve volt. És a csapatok ezúttal sem okoztak csalódást a közel 20 ezer nézőnek a helyszínen. A Ferencváros rárontott ellenfelére, a Videoton pedig valamivel higgadtabban kezdett, és két hatalmas helyzetet is kialakítottak a Fradi kapuja előtt - ezek azonban kimaradtak. Nem úgy a túloldalon, ahol előbb Lipcsei remek helyzetfelismerésének köszönhetően megszerezték a vezetést a zöld-fehérek, majd néhány perccel később már 0-2 állt a Sóstói Stadion eredményjelzőjén. A szünet után először semmi sem jelezte, hogy nem egyszerűen a szokásos fordulásról - kapucseréről - hanem valódi fordulatról is szól majd a második félidő. Arra, ami az 58. és 62. perc között történt nehéz szavakat találni. Ritkán látható, hatalmas feltámadást produkált a Vidi, és Horváth Ferenc duplájával, valamit Németh góljával sikerült a fehérváriaknak a maguk javára fordítani a találkozót. A sportnapilap a találkozó tudósításában Horváth Ferenc értékelésénél a következőt írta: "Komoly csatárígéret!" Ennyi év távlatából visszatekintve a múltra elmondhatjuk, hogy igaza lett a Nemzeti Sport korabeli tudósítójának.

1998 - 0-4-ről álltunk fel a Dunaferr ellen

PNB 1998/1999 - 16. forduló
Székesfehérvár, Sóstói Stadion 2000 néző
1998. november 21. szombat
Videoton FC - Dunaferr 4-4 (1-4)
Gólszerző: Vancsa (45', 85'), Waltner (73', 80') ill. Nicsenko (1', 8'), Tököli (10'), Lengyel (43')

Videoton FC: Milinte - Puskás (Kellner 16'), Makrickij, Urbonas, Mester - Szalai, Kuntic (Györök 46'), Vancsa, Zsivóczky (Róth 58') - Djurisic, Waltner
Edző: Verebes József

Dunaferr: Kovácsevics - Mikler, Salamon, Milovanovic - Rósa, Lengyel (Popovics 80'), Jakl, Jeremejev - Nicsenko, Tököli (Cseke 82'), Zavadszky
Edző: Varga Zoltán

A két együttes évtizedekre visszanyúló nagy csatáira szívesen emlékeztek vissza Fehérvárott. Legtöbben a találkozó előtt az 1988-as rangadót emlegették, amikor is Jován Róbert mesternégyesével 4-1-re nyert a Vidi. Remek meccs volt, ezúttal azonban a fehérváriak számítottak az esélytelennek a jó erőkből álló Dunaferrel szemben. Érdekesség, hogy 1998-ban a tíz évvel korábbi találkozón szerepelt játékosok közül csupán már csak egy labdarúgó léphetett volna pályára: Máriási Zsolt, ő azonban sérült volt.

A Dunaferr alaposan meglepte a Vidit, és már az első percben kihasználták a vendéglátók hibáját. A gól sokkolta a piros-kékeket, a rendkívül jól játszó Dunaferr pedig ezt kihasználta, és a 10. percben már 0-3 volt az eredmény. Hiába játszott ezután aktívabban a Vidi, a dunaújvárosi védők sikeresen semlegesítették a középpályán Vancsát és Kunticsot is. A szünet előtt még történt egy gyors gólváltás, de a félidei 1-4-es eredmény láttán kevesen gondolták azt, hogy jelentős fordulatokat tartogat a második játékrész. Fordulás után jóval nagyobb tempót diktált a Vidi - igaz komoly gólhelyzeteket puskázott el a vendégcsapat is - és nem kis meglepetésre a lefújást követően a szünetben három góllal vezető Dunaújváros örülhetett a döntetlennek.