Horváth Ferenc:
„Rendhagyó módon az egész szezonról beszélnék inkább. Nagyon szépen köszönöm a játékosoknak az év végi hozzáállást, bebizonyították, hogy nagyon jó labdarúgók. Köszönöm a stábnak a segítséget, remekül tudtunk együtt dolgozni, nagyon sokat tettek azért, hogy a csapat második legyen és persze köszönjük a szurkolóknak is, akik végig, az első perctől az utolsóig mellettünk álltak. Nem utolsósorban köszönöm Kovács Zolinak is, aki szintén sokat segített nekünk. De. Azt is el szeretném mondani, hogy nem könnyű magyar edzőnek lenni. Amikor idekerültem, sok magyar kollégám azt mondta, hogy nem vagyok idevaló – remélem, holnap olvasnak újságot. A szövetségi kapitánynak sok sikert kívánok az Eb-re, de annak a híve vagyok, hogy mindenki a saját csapatával foglalkozzon. És, egy kicsit a sajtó miatt sem könnyű magyar edzőnek lenni, mert két órával a mérkőzés előtt megjelentetik azt, hogy nem én vagyok ennek a csapatnak az edzője, miközben a szerződésem május 15-ig szól. Nincs ezzel gond, de nehéz az elmondottak mellett dolgozni – mindentől függetlenül persze büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok.

Nebojsa Vignjevics:
„Gratulálok a Vidinek a második helyhez, nagyon jó csapatot rakott össze kollégám. A mai meccset két külön részre szedném – a kiállítás előttire és utánira. Egyenlő létszámban szerintem kontrolláltuk a meccset, de utána már egyértelműen jobb volt a Fehérvár, mi több hibát vétettünk, így nem nyerhettünk. Sajnálom, hogy a bajnokságot így fejeztük be, de bízom benne, hogy egy hét múlva a kupadöntő után mi ünnepelünk majd.“