Szombat este 34. alkalommal látogattunk a DVSC otthonába élvonalbeli bajnoki mérkőzésre. Történetünk során eddig mindössze négyszer tudtunk nyerni bajnokin Debrecenben. 1982-ben, 1994-ben, 2001-ben és 2015-ben. Jól látszik, hogy két győzelem között legkevesebb 7 év telt el - egészen a mai napig.

A DVSC kezdte jobban a mérkőzést, a 6. percben egy jobb szélről érkező beadás Castillion mögé érkezett az ötösön belül. Ha egy kicsit pontosabb a passz, nagyobb baj is kialakulhatott volna a kapunk előtt. A 15. percben ismét Castillion veszélyeztetett, 15 méterről lőhetett kapura, Danilovics azonban fantasztikus bravúrral védett, akár csak 6 perccel később, amikor Sidibe fejesét tolta ki a léc alól. Két perccel később Radosevic szalad ki a kapujából tisztázni, azonban rosszul találta el a labdát, amely Suljic elé került, középpályásunk 22 méterről a még félig üres kapu fölé lőtt. A 28. percben Tisza szabadrúgásból veszélyeztetett, de Danilovics ezúttal is a helyén volt. 32 perce tartott a mérkőzés, amikor megszereztük a vezetést. A Loki adott el egy labdát a térfelünkön, amit Pátkai szerzett meg, majd Feczesint hozta játékba, ő pedig Gyurcsót ugratta ki nagyszerűen, középpályásunk pedig 17 méterről higgadtan tekert a hazai kapuba (0-1)! Öt perccel a szünet előtt a DVSC kapusa előbb Kovács 15 méterről leadott bombáját hatástalanította, majd fél perccel később Gyurcsó lövését védte bravúrral. A 43. percben Jovanovic beadása csúszott le, így lett azonban igazán veszélyes, a labda ugyanis a felső lécen csattant.

A második félidőt a hátrányban lévő DVSC kezdte aktívabban, védelmünk azonban jól zárt. Az 53. percben Gyurcsó előbb ballal vette célba éles szögből a rövid alsó sarkot, a kapus védett, majd a kipattanót kapásból rúgta vissza a hosszú irányába, de ez a kísérlet már célt tévesztett. Öt perccel később ismét Gyurcsó előtt adódott gólszerzési lehetőség, de közeli lövése kapu mellé ment. A 62. percben 17 méterről, veszélyes helyről végezhetett el szabadrúgást a DVSC. A labda mögé Korhut állt, és nagy erővel lőtte el a játékszert a sorfal mellet, Danilovics ugyan beleért, de védeni nem tudott (1-1). Csupán 7 percig volt egyenlő az állás, hiszen egy nagyon szép támadás végén Feczesin ugratta ki Kovácsot, aki 14 méterről remekül tekert a hosszú alsó sarokba (1-2)!

A mérkőzés végén a DVSC mindent egy lapra feltéve támadott, és percekkel a vége előtt Coulibaly egyenlíthetett volna, de Danilovics óriási bravúrral őrizte meg kapunkat az újabb góltól.

Győzelmünk történelmi jelentőségű, hiszen korábban évek teltek el két debreceni sikerünk között, most pedig 7 hónap alatt kétszer vettük be a DVSC otthonát. Ráadásul a bajnokságban a listavezető FTC után mi szereztük a legtöbb győzelmet, és jó esély van arra is, hogy az utolsó téli forduló után akár a 2. helyen töltsük a téli szünetet. Ehhez persze mindenekelőtt az kell, hogy jövő hét szombaton, hazai pályán legyőzzük a tabellán jelenleg második helyen álló Paksot. Ez lesz egyben a jelenlegi Sóstói Stadion búcsúmeccse is, melyet december 12-én, szombaton 15.30-kor rendeznek meg.