Sziasztok! Helga vagyok, és igyekszem nektek az eddigiektől kicsit eltérően bemutatni azokat a játékosokat, akiket hétről hétre a Vidi mezében láthattok küzdeni a pályán. Legutóbb Feczesin Róberttel, előtte Szolnoki Rolanddal beszélgettem, aktuális "áldozatom" pedig Nikolics Nemanja, vágjunk is bele! 

- Szoktál főzni?
Nem, nem tudok. Étteremben eszem, vagy otthon. A feleségem főztjét nagyon szeretem, nagyon jól főz.

- Hol élnél szívesebben: kis faluban vagy nagy városban?
Inkább nyugis helyen. Itt élünk Fehérváron, ez elég csendes számunkra.

- Valamelyik sorozatod követed rendszeresen?
Nem. Ha TV-t nézek, akkor sem sorozatokat. Néha filmeket, de leginkább a sport közvetítéseket szeretem.

- Mi volt a kedvenc tantárgyad az iskolában?
A testnevelés.

- Ha nem focista lennél, akkor milyen munkakörben tudnád elképzelni magad?
Gyerekkorom óta ezt csinálom, soha nem volt más dolog, ami érdekelne.  Édesapám is focista volt, mindig sportot néztünk a TV-ben. Ha nem akartam volna focista lenni, akkor is muszáj lett volna. De ha választani kellene valamit, akkor teniszező lennék. Az meg sem fordul a fejemben, hogy nem sporttal foglalkozom.

- Mi a pályafutásod eddigi legszebb élménye?
Ha egyet kell mondanom, akkor az mindenképpen a bajnoki cím, amit megnyertünk a Vidivel.

Ki a legjobb játékos, aki ellen valaha játszottál?
- Lucas Moura, a Paris Saint-Germain játékosa. Eszméletlen nagy gyorsasággal és fantasztikus technikával bír.

- Van valami meccs előtti bevett szokásod, ami nélkül nem lépsz pályára?
A feleségemtől kaptam egy pólót, amin rajta van a kislányom és a kisfiam fényképe. Pályára lépés előtt ezt és a telefonom kijelzőjén lévő fényképüket mindig megpuszilom.

- Szoktál rajzfilmeket nézni?
Nem igazán, de a kislányom már három éves, vele reggelente szoktunk mesét nézni. Bogyó és Babóca a kedvence, én pedig régen a Tom és Jerry-t szerettem a legjobban.

- Van valami számodra kedves gyerekkori élményed?
Sok volt, de igazából a legkülönlegesebb élmény, ami történt velem, az a gyermekeim születése volt. Ezt tekintem a legszebb pillanatnak az életemben.

- Mit csinálsz, hova mész, ha ki szeretnél kapcsolódni?
Nem szeretek túrázni, nem szeretek sétálni. Amikor lazítani szeretnék, akkor elmegyek és megiszom egy kávét a barátaimmal, vagy a feleségemmel.

- Mi az a tárgy, ami nélkül úgy érzed, hogy nem tudnál létezni?
A telefonom.

- Mi az a három legfontosabb tulajdonság, amit egy nőben keresel?
Legyen őszinte, legyen partner mindenben és legyen családcentrikus.

- Megengeded a feleségednek, hogy formálja az öltözködési stílusod?
Szokott szólni, hogy mi áll jól és mi nem, de leginkább csak magamra hallgatok ebben a kérdésben.

- Szoktál neki virágot venni?
Szoktam, de csak alkalmakkor.

- Elmesélnéd, hogy hogyan kérted meg a kezét?
Egyiptomban voltunk nyaralni és ott történt, a tengernél. Már előtte fél évvel véletlenül elszóltam magam, várta, hogy valami alkalomhoz kötöm majd, mint például a szülinapja, vagy karácsony, de úgy gondolom, hogy a tengeri környezet volt erre a legjobb hely és megérte várni.

- Van olyan tulajdonságod, amin úgy érzed, hogy változtatnod kellene?
Senki miatt nem változnék meg. Próbálok mindig úgy cselekedni, ahogy jónak érzem. Azt mondják, hogy egy picit makacs vagyok, de én nem szeretnék megváltozni.

- Jártál már olyan helyen a világon, ahova bármikor visszamennél?
Barcelona. Lenyűgözött az a hely, az emberek nagyon kedvesek voltak. Sajnos csak egy hetet tudtunk ott tölteni, de nagyon nagy kikapcsolódás volt számunkra, nagyon jól éreztük magunkat.

- Melyik sporteseményen voltál kint utoljára nézőként?
Sajnos nincs olyan sok szabadidőnk, hogy el tudjak menni. De például, amikor Barcelonában voltunk, elmenetem a Camp Nou-ba. Megnéztem az egész épületet és belül az öltözőket is. Egyszer életemben biztosan el fogok menni egy Real Madrid-Barcelona meccsre, mert arra nagyon kíváncsi vagyok.

- Milyen a hangulat az öltözőben?
Nagyon jó és úgy gondolom, hogy ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a csapat jól szerepeljen. Ha az öltözőben nincs baj, akkor szerintem a pályán is minden rendben lesz és erre a legjobb példa mi vagyunk, mert mind a pályán, mind a pályán kívül mindenki mindenkivel megtalálja a hangot.

- Hogyan szeretnéd látni magad öt év múlva?
Még mindig a focipályán. Nem szeretek hosszú távra tervezni, inkább mindig próbálok a szívem után menni és úgy cselekedni, ahogy a legjobbnak érzem.