Apa már évtizedek óta szurkol a Vidinek és jár meccsekre, pedig budapesti, őt követte nővérem, én 3 éve voltam először 8 évesen. Akkor a TV-ben is látszottunk. Aztán anya is jött. Azóta viszont sok meccsen voltam, voltunk. Szeretek drukkolni, kiabálni, kürtöt fújni és szünetben hot-dogot kapni. Szeretek korán kimenni a meccsre és nézni a bemelegítést. És szeretek meccs után pacsizni a játékosokkal, mostanában újra oda jönnek a szektorhoz. Sajnos Juhász Roli még nem dobta oda nekem a mezét, pedig nagyon szeretném.

Tavaly kezdőrúgást kaptam 10. születésnapomra és nagyon boldog voltam. Nagy tapsot kaptam. Nikó megbúbolta fejem. Ezúttal pedig bemehettem meccs előtt az öltőzőbe, de nagyon izgultam. Először nem is akartam elhinni, mikor apa mondta. Stopli kísért és bejött velem az öltözőbe. Ott volt az összes játékos. Mindenki köszönt és kezet fogott velem. Nagyon jó fejek voltak! Megdicsérték a szerelésem és kérdezték focizom-e valahol? Kár, hogy autogramot nem kérhettem tőlük. Aztán Juhász Roli még egy ajándékcsomagot is átadott. Nagyon tetszik ami benne van. Minden szuper volt! Nagyobb élmény volt, mint a kezdőrúgás. Csak sajnos a meccsen nem nyertünk, nagyon rossz volt a bíró, a Debrecen meg nagyon kemény, de majd legközelebb. Hajrá Vidi! 

Csárdi Csaba