
Fiatal támadónk a csehek ellen szerepelt első alkalommal a felnőtt válogatott kezdőjében.
- Milyen érzés volt első alkalommal kezdőként pályára lépni a felnőtt válogatottban?
Nagyon örültem, hogy Egervári Sándor számolt velem. Sajnos az első félidőben nem úgy sikerült játszanunk, ahogy elterveztük. Többnyire magas labdákkal próbálkoztunk, amiket főleg az ellenfél szedett össze. A második félidőt már kívülről szemléltem, akkor úgy gondolom, igazán jól játszottunk, és sikerült egyenlítenünk is.
- Mikor tudtad meg, hogy a kezdőcsapat tagja leszel?
Hétfő óta az edzéseken már hasonló felállásban gyakoroltunk, majd volt egy külön beszélgetésem Sanyi bácsival, aki közölte velem, hogy kezdeni fogok. Bízom benne, hogy a jövőben is számítani fog rám a szövetségi kapitány, és akár csereként, akár kezdőként ismét pályára léphetek a válogatottban.
- Izgultál a mérkőzés előtt?
Volt bennem egy egészséges drukk, de nagyon jól érzem magam a pályán, úgyhogy ott már nem izgultam. Sanyi bácsi azt mondta nekem közvetlenül a kezdés előtt, hogy játsszak olyan bátran, ahogy a Vidiben szoktam, vagy ahogy korábban az utánpótlás válogatottban.
- Hogy értékeled a saját teljesítményed a 45 perc alapján, amit a pályán töltöttél?
Úgy érzem, hogy nagyon sokat nem tudtam hozzátenni a csapat játékához. Termetemtől adódóan a magas labdákkal nemigazán tudtak megtalálni. Ez az építkezés fázisa volt számomra, remélem, hogy legközelebb is számolnak majd velem, és akár jobb játékkal is tudom majd segíteni a válogatottat.
- A csehek ellen a 10-es számú mezben játszottál. Nem ijesztett meg, hogy ezt kellett felvenned?
Egyáltalán nem, hiszen korábban Szombathelyen és az utánpótlás válogatottban is a 10-esben játszottam. Gera Zoltán távollétében kaptam meg a felnőtt válogatottban ezt a mezt, de ahhoz, hogy rendszeresen ezt viselhessem, még nagyon sokat kell dolgoznom.