Másodszor edzőtáborozol a Vidivel, vagyis már van összehasonlítási alapod. Hogy érzed magad, és milyennek ítéled meg az ausztriai felkészülést?

Akár csak Spanyolországban, most is nagyon jól érzem magam, és örülök, hogy immár Vidi-játékosként készülhetek a csapattal. Az edzések borzasztóan kemények, azonban látszik is az eredménye, hiszen legutóbb egy európai szinten jegyzett csapat ellen tudtunk nyerni úgy, hogy végig egyenrangú ellenfelei voltunk a Steaua Bukarestnek.

Ráadásul ezen a mérkőzésen is a kezdőcsapatban kaptál helyet, akár csak a Jenbach elleni találkozón.

Így van, bár ennek egyelőre nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget a jövőre nézve, ugyanakkor mindenképp növeli az önbizalmamat az a tény, hogy nem csak epizód szerepet kapok a felkészülési meccseken. Mindent megteszek azért, hogy ne okozzak csalódást, és, hogy bebizonyítsam, igenis számíthat rám José Gomes.

Mi a legjobb dolog, ami itt az edzőtáborban történt veled, és nem a focihoz kötődik?

A pingpong. Imádok pingpongozni, és szerencsére a szállásunkon van lehetőségünk játszani. Óriási meccsek zajlanak esténként. A Puskás Akadémián is nagyon sokat pingpongoztunk, talán ennek is köszönhető, hogy legtöbbször nyerni szoktam, vagy ha éppen párosozunk, akkor a győztes csapat tagja vagyok. De Hudák Martin és Papp Máté is ügyesen pingpongozik, sőt, Torghelle Sándor is nagyon érzi ezt a játékot.