1983-ban Pécsről igazolt Lisszabonba. Hogy kerülhetett a '80-as évek elején egy magyar kiscsapatból valaki a világ élvonalába? Talán a válogatottság segített?

Így van, egy magyar - portugál meccsen láttak meg a menedzserek, így kerültem a Sporting látóterébe. Anglia és az Arsenal is szóba jött előtte, de a munkavállalási engedélyen végül az a lehetőség elcsúszott, Portugália viszont összejött, és három csodálatos évet töltöttem Lisszabonban. 

Több mint 25 éve hazaköltözött. Mennyire maradt meg a kapcsolata a Sportinggal?

A mai napig kapcsolatban vagyok a Sportinggal, hiszen barátaim ülnek a vezetésben is, a csütörtöki meccsre is meghívtak, csak sajnos nem érek rá. Az októberi 3-0-s Vidi-győzelemmel véget ért meccsen is a lisszaboniak vendégeként voltam a Sóstói Stadionban, és hadd említsem meg, hogy hosszú idő után ott találkoztam újra Kovács Ferenccel, akinél annak idején először voltam válogatott.

Akkor élőben lehetett tanúja egy nem mindennapi győzelemnek...

Hatalmas meglepetés volt az eredmény és a játék is. Sokkal fürgébben, erőteljesebben és dinamikusabban játszottak a fehérváriak a Sportingnál. Anélkül, hogy csökkentenénk a Vidi érdemeit, azt azért látni kell, hogy idén olyan mélyrepülésben van a Sporting, ami korábban elképzelhetetlen volt.

A '80-as évek közepén milyen elvárások voltak a csapat felé a vezetőség és a szurkolók részéről?

Egyetlen eredmény volt elfogadható akkoriban, a bajnoki cím. Kétszer voltunk harmadikok és egyszer másodikok, de a harmadik hely már problémának számított. Három fordulóval a vége előtt, mikor már biztos volt, hogy nem tudunk előrébb végezni, fel is állították John Toshack vezetőedzőt. Ha az eredmények nem jöttek, ott nem vártak, a közönség ugyanis nem ment ki a mérkőzésre, ha nem látott esélyt a jobb szereplésre. 30-40 ezer néző így is mindig összejött, de a nagyobb meccseken 60 ezer körül látogattak ki a felújítás előtt még nagyobb befogadóképességű stadionba.

Talán Önnek is meglepetés, hogy a Sporting idei hazai Európa Liga-meccsein 20 ezer körüli a nézőszám. Mégsem annyira fanatikusak Lisszabon zöld-fehér szurkolói?

Nem erről van szó, a Sportingnak fantasztikus közönsége van. Olyannak kell elképzelni, mint amilyen itthon a Fradi tábora volt fénykorában. Sem a Benfica, sem a Porto nem rendelkezik olyan szurkolótáborral, mint a zöld-fehérek. De mint az említett számok is mutatják, nagyon nehezen élik meg a csapat gyenge szereplését.

A Sporting már semmiképp sem juthat tovább a csoportból, a csütörtöki meccs után két nappal pedig a Benfica ellen játszik presztízsmeccset. Lehetséges, hogy emiatt esetleg nem veszik annyira komolyan a Vidi elleni találkozót?

Ezt kizártnak tartom, minden meccset komolyan vesznek. Azért is fontos nekik a Vidi elleni összecsapás, mert ha nyernének, attól függetlenül, hogy már nem juthatnak tovább, nagyobb önbizalommal lépnének pályára a Benfica ellen. Aki figyeli a Sporting meccseit, láthatja, hogy inkább lelkileg vannak padlón a játékosok, nem fizikailag. Sokat segítene nekik a Vidi legyőzése.

Fordítsuk meg a kérdést: nyerhet a Vidi Lisszabonban? Ez az egyik feltétele ugyanis annak, hogy továbbjusson csapatunk.

Nehéz helyzetben vagyok, mert kettős érzelmek kavarognak bennem. Mint magyar ember, természetesen szurkolok a Vidinek, de mint egykori Sporting-játékos, a portugáloknak is. A Videoton rendkívül szervezetten védekezik, talán egy döntetlent el tud érni a Jose Alvalade Stadionban. Azt ugyanis el sem tudom képzelni, hogy milyen lavinát hozna magával, ha a fehérvári csapat győzne.

Milyennek látja csapatunk Európa Liga szereplését, és hogy gondolja, adhat ez egyfajta alapot a többi magyar csapatnak a jövőre nézve?

Parádés a Vidi szereplése, úgy érzem, hogy valami nagyon jó dolog alakul Székesfehérváron. Nem akarom a magyar bajnokság színvonalát minősíteni, de ebből a sorozatból ilyen eredményeket elérni nagyon szép teljesítmény. Természetesen alapot adhat a Vidi szereplése a magyar csapatoknak, de csak akkor, ha lesz három-négy Vidi-szintű csapat itthon és azáltal emelkedik a bajnokság színvonala is. Figyelemreméltó viszont, hogy a foci mellé a politikai és a gazdasági elit soraiból nagy tekintélyű emberek álltak, ez pedig rendkívül fontos az előrelépéshez.