Tiszteletbeli elnökként hogyan érzi magát mostanság a Videoton lelátóján?

Kellemesen, ugyanúgy, mint a többi szurkoló. Van, hogy bosszankodom - ilyenkor én is szurkoló vagyok -, van, hogy komoly bírálatokat mondok, és van, hogy tapsolok, ha jól sikerül a meccs. A szurkolók jó és rossz tulajdonságai bennem is ugyanúgy megvannak.

Mit gondol arról, hogy sokak szerint a Videotont Európában már-már jobban elismerik, mint itthon?

Nem vagyok biztos abban, hogy ez így van. Úgy gondolom, Magyarországon is megvan a klub tekintélye az eredményei alapján, és talán Európában kevésbé ismert, mint idehaza.

Pedig az Európa Ligában most jobban áll a csapat, mint az NB I-ben, hiszen ott második, itt negyedik. A mostani helyzet alapján egy EL-továbbjutást odaadna egy bajnoki dobogóért?

Óriási dolog lenne, ha a csapat túljutna a csoportból, de a fele még hátravan. A hazai bajnokságban a szereplésünk reményt keltő, és szeretnénk ismét európai kupaindulást jelentő helyen végezni, de a Magyar Kupában is kiharcolható a nemzetközi szereplés.

Úgy tűnik, a kezdetekhez képest a szurkolók egyre inkább elfogadják a Videoton portugál edzőjét, Paulo Sousát, és kiállnak mellette. Mi változhatott?

Nyilvánvaló, hogy a közönség az elért eredmények alapján ítéli meg az edzőt. Nézze meg, Győrből elzavarták Pintér Attilát, mert nem jöttek az eredmények, aztán visszahozták, most pedig sikeres a csapat. Az edzői sors ilyen. Előfordul, hogy a nézők alaptalanul bírálnak, máskor sok igazság van abban, amit mondanak. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy a közönség az úr a pályán, és a pályán kívül is.

Ön is támogatta Sousa leigazolását. Mit gondol, minden szempontból jó választás volt?

Egyelőre az eredmények őt igazolják. Gyurinak (Mezey György) lejárt a szerződése, a vezetőség nem kívánt vele hosszabbítani, aminek megvoltak az okai - erről nem kívánok semmit mondani -, és pótolni kellett valakivel. Szűk volt az itthoni kínálat, több magyarral és külföldivel is tárgyaltunk, végül Sousa lett a befutó. Nem volt rossz választás, hiszen megnyerte a csapattal a Szuperkupát, a Ligakupát, és újból kijuttatta a nemzetközi porondra a Videotont, ahol jelen pillanatban is versenyben vagyunk.

El tudja képzelni, hogy Sousa a Videotonból továbblépve egyszer a magyar válogatott kapitánya legyen?

Ha nemzetközi szinten is jó eredményeket érne el, akkor elképzelhetőnek tartanám, hiszen bármi megtörténhet. De jelenleg ez a kérdés nem aktuális.

Annál is inkább, mert a Videoton-kispad felé nézve úgy tűnik, mintha a tréner szimbiózisban élne a csapattal.

Ez így van, sokszor egy kicsit groteszknek tűnik, hogy minden egyes mozzanatra reagál, talán jobban is, mint kellene. Teljesen együtt él a játékkal, és ezt sokan félreértik, azt hiszik, a bírók felé kiabál. Amikor belerúgnak egy játékosába, és reklamál, akkor ez a helyzet az ő fejében is lejátszódik.

Lehet, hogy éppen ez a latinos vérmérséklet kell egy magyar csapat nemzetközi sikeréhez?

Nem tudom, minden edzőnek más temperamentuma és más erényei vannak. Sokszor láttam játszani, ő futballistaként is 90 percen keresztül zakatolt, mindig győzni akart, és az ember nem tud kibújni a bőréből. Edzőként ugyanúgy viszi a hév, mint játékos-pályafutása elején, meglehet, olyan sikeres lesz edzőként is, mint focistaként volt.

Volt már Sousának egy pár ügye, sokan lemondatták volna. Nem tartanak attól Fehérváron, hogy egyszer kontrollálhatatlanná válik?

Nem, mert egyre higgadtabb, és mivel már hosszabb időt eltöltött Magyarországon, kezdi megszokni a viszonyokat. Nyugodtabb, mint az elején.

Hogyan lehet, hogy a Videoton itthon csak a nagy meccsekre tudja felszívni magát? A bajnok Debrecen elleni győzelemre például 56 napot kellett várni.

Ezt sem tudom így elfogadni, hiszen minden meccset szeretnénk megnyerni. A nemzetközi csapatok ráfizettek arra, hogy a Videoton egy kemény, védekező taktikát alkalmaz, majd ellentámadásokkal próbál eredményes lenni, az itthoni ellenfelek ugyanezt vetik be ellenünk. Hazai pályán előfordul, hogy a saját fegyverünkkel, öt-hat védővel és még egy védekező középpályással futballozva vernek meg bennünket.

A csapat csatára, Torghelle Sándor azt mondta, hogy a bírók direkt provokálják a Videotont, de Sousa is kikelt már a játékvezetők ellen. Tényleg célpont a csapat?

Szerintem nem. A játékvezetők olykor tévednek, és ezt nem szabad úgy venni, hogy egy bíró kimondottan a csapat ellen fúj. Erre mindig azt szoktam mondani: a játékvezetői tévedés és a szerencse hosszú távon kiegyenlítik egymást.

Sok jó csatárral dolgozott már. Kinek a stílusát kedveli jobban: a nagy küzdő, de nem túl technikás Torghelléét, vagy a gólérzékenyebb, mozgékonyabb Nikolics Nemanjáét?

Azt hiszem, hogy Sousa elég jól variálja a csatárokat, a választását az ellenfél taktikájához igazítja. Nagyon jó, hogy mindkét csatár tisztességesen megpróbálja az egész mérkőzést végigjátszani, nem láttam még egyszer sem, hogy bármelyikük megsértődött volna azért, mert nem volt kezdő.

A Debrecen ellen az ördöngös cselező képességét bemutató Kovács István hirtelen mindenki kedvence lett, róla mit gondol?

Az egyesületben mindenki tudja, hogy az én erőfeszítésem révén került ide, személyesen tárgyaltam róla a szombathelyi vezetőkkel. Komoly értéket képvisel, én örülök a legjobban, hogy jól megy neki, és szeretném, ha még több lehetőséget kapna! A lényeg, hogy játsszon, játsszon, játsszon, hiszen egy olyan tehetséges, kreatív típusú játékosról van szó, akinek ha szerencséje is lesz, nagy karriert futhat be.

Kovács a Sporting elleni sikerből kimaradt, majd a Fradi elleni vereség alkalmával tagja volt a felforgatott kezdőcsapatnak. Ezek után ön azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet a rotációval. Miért?

Úgy érzem, hogy egy játékosnak heti két mérkőzést le kell tudnia játszani, az edző fejében pedig lennie kell egy sztenderd együttesnek, és mindig a legjobbakat kell pályára küldeni. Persze, taktikai okok vagy formaingadozás miatt lehet cserélni, de kell lennie egy általam legjobbnak vélt csapatnak. Nézze meg a Barcelonát, a Manchester Unitedet, a Real Madridot vagy a Juventust! Ronaldót, Messit miért nem rotálják? Ők szombaton húznak, aztán szerdán megint húznak. Főleg manapság bírni kell a tempót, hiszen a frissítésre, a rehabilitációra megvan a remek lehetőség, és a mentális fáradtságot is le lehet küzdeni. Az összeszokottság is fontos, szerintem sokkal megnyugtatóbb, ha az alapcsapat nincs négy-öt helyen felforgatva, hiszen akkor a játékosok egymás gondolatát is ismerik a pályán, tudják, hová kell szaladni, és hová érkezik majd a labda.

Úgy tűnt, Sousa megfogadta a tanácsát, mert a Fradi elleni vereség utáni bajnokikon sokkal inkább hasonlított a kezdőcsapat az Európa Ligában látott tizenegyre.

Talán nem az én tanácsom miatt változtatott, lehet, hogy magától is rájött ugyanerre.

Egykori kupadöntős játékosa, Burcsa Győző azt mondta, Paulo Sousa azt akarja bebizonyítani, hogy a Videoton - magyar játékosokkal a kezdőjében - még a hazai bajnokságban sem tud a legjobb lenni. Lehet ebben valami?

Nem hiszem. A magyar játékosaink a jövő reménységei, és egyre többen kopogtatnak az akadémia ügyes gyerekei közül.

A csapatnak három magyar alapembere is van, ám Nikolics, Tóth Balázs és Sándor György sem válogatott, a jobbára csere Gyurcsó Ádám viszont igen. Jó döntésnek tartja?

A szövetségi kapitány döntése, hogy ki a válogatott és ki nem. Van egy csapatszerkezet a fejében, és e szerint állítja össze a válogatottat. Tudnék hasonló példát mondani a múltból is: az MTK-ban volt egy ragyogó Kovács Imre, mégsem ő, hanem Zakariás József volt többnyire válogatott.

A klubnál egyetértenek Egervári Sándor választásával?

A játékosok fejébe nem látok bele, egyesületi szinten viszont nincs erről szó, tudomásul vesszük a kapitány döntéseit. Persze, igyekszünk minél több játékost olyan formában tartani, hogy rendelkezésre álljanak a válogatott számára.

A kapitány szerint nem segíti a válogatott felkészítését, ha a legjobban menedzselt magyar klubban ilyen kevés magyar szerepel. Ha már a kapitány ezt mondja, tervbe van véve, hogy változzon ebben a Videoton?

Láttam én már olyan Arsenalt, amelyben egyetlen angol sem játszott. De a fiataljaink - Gyurcsó, Kovács, valamint Haraszti Zsolt, Szolnoki Roland - mind az akadémiáról jött magyar gyerekek, akik zöld utat kaphatnak a Videoton kezdőcsapatába, ha képesek lesznek arra méltó teljesítményt nyújtani. Rövid időn belül így megfordulhat a trend. Sousa egyébként kényszerhelyzetben volt, mert a bajnokcsapatból 2011-ben a teljes védelem elment, és nem elküldte őket, maguktól mentek el. Olyan volt a fluktuáció, hogy azt Magyarországról nem lehetett pótolni.

A múltkor a bajnok Debrecen látogatott Székesfehérvárra, és hiába a rangadó, a meccsre csak háromezren voltak kíváncsiak.

Ez egy nagyon fontos kérdés. Amikor a csapat folyamatosan jól játszik, és hozza az eredményeket, az meglátszik a nézőszámon is, amikor döcögött a szekér, kevés néző látogatott ki a hazai meccsekre. Hosszabb távon is bizonyítania kell a csapatnak, hogy szép lassan emelkedjen a nézőszám, de ez nemcsak a Videotonra, hanem az egész magyar mezőnyre vonatkozik. Lehet, a családi kasszák nem bírják el, hogy hetente kétszer kilátogasson az apa és a fia, esetleg az egész család a meccsre - ez is befolyásolja a nézettséget. Ez elég szomorú, mert látom, hogy az MTK- vagy akár a Honvéd-mérkőzések látogatottsága is nagyon siralmas. Régen mindig azt mondtam, a játékosoknak kell az első lépést megtenniük azért, hogy a közönség kijöjjön a stadionba.

A mostani csapat tudásban, sikeréhségben, motivációban mennyire emlékezteti önt a régire, amely 1985-ben UEFA-kupa-döntőt játszott a Real Madriddal?

Hosszú idő telt el azóta, annyi minden változott, hogy a két csapatot semmilyen formában nem lehet összehasonlítani.

(Forrás: origo.hu)