A mez és annak összes paramétere (a színe, a szabása, a feliratok elhelyezkedése, a számok formája) ma már az egyik legfontosabb tényezője egy csapat arculatának. Nem egyszerű ruhadarab, eleganciát és magabiztosságot sugároz a pályán, állandó témát szolgáltat a pályán kívül, a szurkolók körében és meghatározza a csapatról kialakuló képet. Az új mez bemutatója pedig kiemelkedő esemény minden nagy klub életében, így csapatunkéban is, mely a szerdai Szuperkupa-döntőn viseli először a 2012-2013-as szezon új szerelését. Hogy hogy volt mindez a Videoton FC első NB I-es csapatának idejében, arról Tóth Attila, egykori technikai vezető mesélt a vidi.hu-nak.

Mielőtt belemennénk a konkrét témánkba, kérem avassa be az olvasókat, hogy közel 45 évvel ezelőtt milyen feladatai voltak egy technikai vezetőnek, vagy ahogy abban az időben hívták, az intézőnek egy NB I-be frissen feljutott csapatnál és, hogy mennyi időt töltött a Vidinél?

1967-1971 között végeztem ezt a munkát a klubnál, és való igaz, akkoriban még intézőnek hívták azokat, akik a csapat körüli tennivalókkal foglalkoztak. Ez azt jelentette, hogy az edzőtáborok, utazások, szállások megszervezése, játékvezetők lekötése, étkeztetés, orvosi vizsgálatok, igazolások mind hozzám tartoztak. Később a labdarúgó szakosztály titkára titulus váltotta az intéző nevet, még később jött a ma is használatos technikai vezető megnevezés.

Hogy lett valakiből intéző, gondolom, nem álláshirdetésre jelentkezett a klubnál?

Természetesen nem, a Videoton műszaki főosztályán dolgoztam, és volt múltam is a csapatnál, mert itt futballoztam korábban. 1967. őszén felkértek erre a munkakörre, és én boldogan jöttem, hiszen titokban volt egy olyan tervem, hogy - bár akkoriban ilyen megnevezés nem létezett - idővel sportmenedzser leszek, és remek állomásnak gondoltam a Vidit ezen céljaim eléréséhez. Pontosan akkor érkeztem, amikor elkezdődött az igazán nagy feladat a csapat és a klub számára is, az NB I.

Rögtön egy elég fontos teendője akadt a Vidinél, ami évekre meghatározta a csapat kinézetét, vagyis a mezek tervezése, beszerzése. Pontosan hogy zajlott ez a folyamat?

1968 elején változott a klub neve Videoton SC-re, így új mezt és csapatzászlót kellett tervezni. Viszonylag jól rajzoltam, úgyhogy a napi teendőim mellett belefolytam ebbe a dologba is. Több változatot készítettem mindkét termékhez, de, hogy végül kinek az ötletét fogadta el a labdarúgó szakosztály elnöksége, arra már nem emlékszem. Talán érdekes lehet, hogy volt akkoriban a Videotonnak egy dekorációs osztálya, akik - például a május 1-jei felvonulások díszleteiért feleltek - szintén részt vettek a munkában. Az biztos, hogy nem sikerült időben döntést hozni, ugyanis az első NB I-es szezonban még a régi, VT/TV-s felsőben játszott a csapat.

Milyen szempontok mentén alakult ki végül a mez, milyen lehetőségeik voltak ennek a legyártatására, beszerzésére?

Két fajtában gondolkodtunk, hazai meznek pirosat, vendégnek a fehéret képzeltük el, ez később így is valósult meg. Olyan mezt kellett választanunk, ami alatt nem fülled be a játékos, ez jellemzően pamut anyag volt. Székesfehérváron sajnos nem volt olyan cég, aki ennek a gyártásával, varrásával foglalkozott volna, úgyhogy egy budapesti szövetkezetet kerestünk meg.

Mekkora tételben rendeltek és meddig használtak egy mennyiséget?

Túlzottan sok garnitúra biztosan nem volt a mezekből, de természetesen az sem fordulhatott elő, hogy szakadt, kopott szerelésben játszanak, úgyhogy amikor ilyet észleltünk, azonnal rendeltünk újakat. Fontos szempont volt már akkor is, hogy a Videotonnak ne legyen "szegényház" jellege, újoncként is a patinás klubok megjelenésének színvonalát kellett minimálisan hozni.

A mérkőzéseken használt darabokon kívül milyen egységes ruhák sorakoztak még a szertárban? Mennyire volt alapvetés, hogy a csapat tagjai ugyanolyan öltözetben jelenjenek meg, ha közösen mennek valahova?

Melegítője már volt a csapatnak, kabát, sapka, egyéb kiegészítők még nem. A belföldi edzőtáborokba már egységesen ebben járt a csapat, külföldön csak a szálloda és a pálya között voltak melegítőben, magán az utazáson inkább civilben. Ezeken az utakon ugye mindig volt egy szabadnap, amikor a játékosok vásárolhattak és az biztos, hogy ezt nem melegítőben tették.

Mint háttérember, hogy látta, mekkora eseménynek számított a Videoton játékosainak megjelenése más magyarországi városokban vagy éppen külföldön?

A csapat óriási népszerűségnek örvendett Székesfehérváron, de az egész országban is. Sőt, akkoriban a magyar futball csillaga még szebben ragyogott nemzetközi szinten, úgyhogy ha utaztunk valahova, nem volt ritka, hogy tömegek álltak a szálloda előtt, ahol laktunk. Talán mondanom sem kell, hogy elsősorban a lányok körében volt tetten érhető ez a népszerűség.