A csapat, amelyet aligha kell bemutatni a Vidi szurkolóinak: az NK Maribor. Egy évvel ezelőtt a szlovén csapat volt ellenfelünk az Euroligában – mi tagadás, akkor még minden szempontból jobb volt a Videotonnál.

A patinás, sikeres egyesület, jelentős múltra tekinthet vissza: 1919. június 28-án alapították, 1. Szlovén Sportklub Maribor néven. A II: Világháború után, a jugoszláv bajnokságban előbb FB Maribor, majd Branik Maribor néven szerepelt a csapat – de nem számított különösebben sikeresnek, nem tudott labdába rúgni déli szomszédunk nagy négyese, a szerb Partizan és Crvena zvezda, illetve a horvát Dinamo Zagreb és Hajduk Split mellett. A klub 1960 óta viseli jelenlegi nevét.

Jelentős változást az ország önállósodása hozott: a modern Szlovénia legsikeresebb futballklubja az NK Maribor, amely rendre nagy küzdelmet vív elsőszámú riválisával, az Olimpija Ljubljanával.Az NK Maribor kilencszeres szlovén bajnok, ebből – megszakítás nélkül - hetet legsikeresebb periódusában, 1997-2003 között szerzett. Érdekes, hogy története abban is hasonlít a Videotonhoz, hogy 2004-2008 között jelentős pénzügyi válságon esett át a klub, ezekben az években soha nem tudott harmadik helynél előrébb végezni a hazai bajnokságban.

Az NK Maribor a legutóbbi kupasorozatban, a Videoton legyőzése után simán, 6-2-es összesítéssel jutott tovább a skót Hibernian ellen, sőt a negyedik körben (Play-off round), az olasz Palermo ellen sem vallott szégyent: Mariborban 3-2-re legyőzte az olaszokat.

Az 1907-ben alapított „Hájéká” a legpatinásabb finn klubcsapat: eddig 23-szor nyerte meg a bajnokságot, és büszkélkedhet nyolc kupagyőzelemmel is. Bár nem tartozik a nemzetközi futballvilág meghatározó egyesületei közé, azért számos híres futballista viselte a válogatottéval szinte teljesen megegyező kék-fehér mezt.

Közülük is kiemelkedik Jari Litmanen, aki 1991-ben már játszott egy szezont a HJK-ban, majd idén áprilisban, 40 évesen, visszatért. Ezzel alkalmasint a modern futball nemzetközi elitjének egyetlen futballistája, aki négy évtizedben (a nyolcvanas, kilencvenes, a kétezres és a kétezertízes években) is profi klubban futballozott.

A klub történetének ismert játékosait lajstromozva, nem feledkezhetünk meg Martti Kuuseláról, aki játékosa és edzője is volt a HJK-nak (1990-ben bajnok lett a kispadon), valamint a Finnországban Vilnrotter-Babócsy néven játszó Babócsy Andrásról. „Babó” 2002-ben, a HAKA-tól már a finn bajnokság egyik legjobb kapusaként igazolt a HJK-hoz. A kék-fehérekkel két bajnokságot nyert és kupagyőztes is lett. 2003-ban, az ötödik bajnoki címe (!) és a kupa elnyerése évében megválasztották Finnország legjobb kapusának. Ő tartja a finn gólnélküliségi rekordot 882 perccel.

A Helsingin Jalkapalloklubi az eddigi egyetlen finn csapat, amely játszhatott a BL csoportkörében. Az 1998-99-es szezonban, a második selejtezőkörben a Metzet legyőzve jutott a csoportkörbe, ahol – például a Benficát is legyőzve – öt pontot szerzett. Igaz, ezzel a kvartett utolsó helyén végzett.

A Vidi lehetséges ellenfelei közül utolsóként a Cumann Peile Ruagairí na Seamróige-t mutatjuk be. Nem érdemes kapkodni a fejeket – ez a Shamrock Rovers, Írország bajnokcsapata.

Az 1901-ben alapított klub szinte az összes „leget” birtokolja a Zöld-szigeten. A legtöbbszörös bajnok (16), a legtöbbszörös kupagyőztes (24), és a hazai klubok közül a legtöbb játékost adta a válogatottba. Ennek fényében talán meglepő, de a 2010-es bajnoki cím előtt legutóbb, az 1993-94-es szezonban nyert aranyat a Shamrock Rovers.

Az ír nemzeti, illetve a Celtic (Kelta) csapatokra jellemző szimbólumokat használó Shamrock (a csapatnév is szimbolikus, Lóherét jelent) járt már kupamérkőzésen Magyarországon, 1985-ben, a BEK első fordulójában a Budapesti Honvéd Kispesten 2-0-ra, Dublinban 3-1-re nyert a klub történetének legsikeresebb edzője, Jim McLaughlin által irányított „lóherések” ellen.