Dr. Mezey György: „A második félidei játék alapján megérdemelte a Haladás a győzelmet, ezt el kell ismerni. Ha az első játékrészben kialakított helyzeteinket berúgjuk, talán másként alakul a mérkőzés. Azonban minden nagy csapat életében előfordulnak olyan meccsek, mint nekünk ez a mai, Haladás elleni, sőt azt mondom, kellenek is. Ezekben a remek fiatalemberekben, akik az én kezem alatt nőttek az ország legjobb csapatává, illetve válogatottakká, olyan folyamatok indultak el a nagy pontarányú vezetés hatására, amelyek valahol természetesek. Hatalmas belső erő kell ahhoz, hogy abban a helyzetben, amikor az újságok másról sem írnak, mint az ő sikereikről, illetve már most bajnokként kezelik őket, megtartsák a motivációjukat. Azzal a motiválatlan játékkal, amit ma produkáltak, még Magyarországon, az NB I-ben is nehéz meccset nyerni. Nem vagyok azonban letörve, mert biztosra veszem, hogy gyorsan túlteszik magukat ezen a kisebb lelki botláson, hiszen ezt kívánja tőlük a saját érdekük, karrierjük további építése. Hangsúlyozom, lelki botlásnak tartom a mai vereséget, mert az a csapat, aki egy hete szakmailag kitűnőt nyújtott a dobogóra esélyes Zalaegerszeg ellen, az pár nap alatt nem felejthet el futballozni. A vereség az egyik legnagyobb tanítómester a futballban is, a tanulságokat le kell vonni és tovább kell lépni”

Aczél Zoltán: „Az első félidő valóban nem úgy alakult, ahogy szerettem volna, de a játékosaim mindent megtettek, sok pluszt hoztak és megpróbáltak megfelelni annak az elvárásnak, amit támasztottam velük szemben. A fehérváriak sokszor ránk erőltették az akaratukat, s míg nekik helyzeteik voltak, addig nekünk csak helyzetecskéink. A második félidőre nem szerkezetet váltottunk, hanem behoztam a félig sérült Keneseit, akinek a képessége, játéka ennyit jelent. Ebben a felvonásban feljavultunk, mind a támadás, mind pedig a védekezés terén, sőt sikerült a Videoton fölé nőnünk, s ezzel megérdemelten nyertünk.”