"Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen.Ölts fekete ruhát. 
Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről.
Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata.
Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel.
Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen,
mennyi vad örömmel ünnepeltek!
Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.
Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők,
válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok.
S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból,
a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség.
Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben.
S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja.
Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is.
Ilyenkor felejs el mindent, figyelj az ünnepre."

(Márai Sándor: Füves könyv)