- Jól kedztük a mérkőzést, ennek az időszaknak a termése volt Elek gólja is. Ezt követően viszont visszaestünk egy kicsit, ezzel párhuzamosan a debreceniek elkezdték rohamozni a kapunkat és egyenlítettek is egy idő után, bár a mi szempontunkból elég szerencsétlen gólt rúgtak. Ebben a játékrészben megmaradt a hazai fölény, aminek köszönhetően a vezetést is megszerezték. A második felvonásban úgy érzem, átvettük az irányítást, ki is egyenlítettünk, végül azonban egy, az elsőnél még szerencsétlenebb góllal kaptunk ki. Sokat nem lehet magyarázkodni, vesztettünk. Ettől függetlenül úgy érzem, jó mérkőzést játszottunk, de a szerencse ezúttal is a debreceniek mellé állt. A csatát elvesztettük, de a háborúnak még nincs vége. Saját magunknak és a szurkolóinknak is tartozunk annyival, hogy ameddig egy ici-pici sansz is van arra, hogy odaérhetünk az első helyre, addig hajtani kell. Sajnos azonban, a sorsunk innentől kezdve nem a mi kezünkben van, csak abban bízhatunk - azt véve alapul, hogy mi minden hátralévő meccsünket hozzuk -, hogy a Debrecen esetleg botlik az elkövetkező három forduló valamelyikében. A teher most átkerült rájuk, nyerési kényszerben vannak. Ráadásul a jövő héten mi pénteken játszunk, ők pedig szombaon. Ha tehát megverjük a Vasast, akkor nekik mindenképpen nyerniük kell Újpesten, hogy tartsák az előnyüket. Ez nem lesz könnyű. Mennyire lennék csalódott, ha nem nyernénk meg a bajnokságot? Nagyon. Főleg így, hogy őszi elsők lettünk és gyakorlatilag végig ott voltunk eddig a tabella élén. Most látszik igazán, mennyire hiányoznak az elhullajtott pontok. Gondolok itt az őszi két vereségre, amikor az aktuális két utolsótól kaptunk ki, no meg a döntetlenekre, hogy ne menjünk vissza sokat az időben, a Honvédot és a Fradit meg kellett volna vernünk. Tudom, hogy a vezetőség által előre meghatározott cél az 1-3. hely valamelyike volt, ami meg is lesz. Hozzátenném: nekünk, játékosoknak, akkor kell bajnokságot nyerni, amikor megvan rá a lehetőség. Nekünk eddig megvolt, igyekeztünk is élni vele, reméljük a szerencse még mellénk áll!